Még lendületben a magyar gazdaság

A beruházások stagnálnak, a magánfogyasztás és a nettó export viszont bővül, s ennek nyomán tartja az erre vonatkozó tavaszi 3,2 százalékos növekedési prognózisát a Kopint-Tárki. A tavalyi 3,6 százalékos ütemről kissé lassít a magyar gazdaság, s jövőre 2,4 százalékra mérséklődik az iram – írja szerdán bemutatott prognózisában a kutatóintézet. Az első negyedévi 3,5 százalékos növekedés meghaladta ugyan az unió 1,4 százalékos átlagát, de az új tagállamokhoz képest még ez a teljesítmény sem tekinthető kiugrónak. A kutatók úgy számítják, hogy a visegrádi államokhoz képest tíz év alatt felhalmozott növekedési hátrány nem csökken.

A jelenlegi, viszonylag lendületes növekedésnek azonban még vannak forrásai, bár az ütem hosszabb távon nem tartható fenn. A válság után ugyanis a kilábalási időszak eltarthat néhány évig, ám a magyar gazdaság esetében akár nyolc-kilenc évre is szükség lenne a növekedési veszteség pótlására. Ilyen hosszú periódusra viszont a Kopint nem számít, mert visszafogottnak ígérkezik a világpiac bővülése, és a képzett munkaerő kínálata már ma sem felel meg az igényeknek.

A múlt évhez képest módosul a növekedés szerkezete is. Tavaly az uniós pénzekből finanszírozott állami beruházások húzták a gazdaságot, ám idén ebből semmi sem látszik. A beruházások stagnálnak, miközben – jegyezte meg Palócz Éva vezérigazgató – ezen belül az államiak visszaesnek. A bruttó hazai termék (GDP) termelési oldalán az ipari export lendületesen bővül, a felhasználási oldalon pedig a magánfogyasztás, de elmaradva a várakozástól. A pangó beruházási tevékenység miatt viszont apad az import, emiatt is kedvezőbb a nettó export. Az év hátralévő részében azért a fogyasztás az első negyedévinél erőteljesebben hat a növekedésre, s a nettó export is számottevően hozzájárul majd a GDP bővüléséhez.

Az építőipar a múlt év végén a kifulladás jeleit mutatta, de az első négy hónapban ismét élénkült. Ám az építőipari rendelésállomány érdemi lanyhulásra utal az év hátralévő részében. A lakáspiacon elsősorban a használt ingatlanok iránt érzékelhető nagyobb érdeklődés, ez részben a devizahitelek körüli feszültség enyhülésének a következménye, részben annak, hogy a lakás ismét biztonságos befektetésnek látszik. Az építőiparon ez persze nem segít, és az építőanyag-ipar sem jelez növekvő keresletet a termékei iránt.

A turizmus viszont valóban jobban teljesít, a múlt év hasonló időszakához képest az egyenleg tizenegy százalékkal javult.

A bérnövekedési ütem azonban lassult. A közfoglalkoztatottak nélkül számítva a keresetek három százalékkal nőttek, szemben a tavaly ilyenkor mért 4,9 százalékos átlaggal. A különbség abból is adódik, hogy a múlt év elején az inflációs várakozások még egy százalék körül alakultak, aztán a folyamat deflációba csapott át. Éppen ezért az első négy hónapban a reálkeresetek 4,8 százalékkal emelkedtek. De a Kopint most úgy számítja, hogy az infláció ebben az évben eléri a 0,5 százalékot, így a reálkeresetek emelkedése éves szinten a három százalékot sem éri majd el.