Az ÁKK azonban nem aggódik, közlésük szerint az emelkedés átmeneti, „az adósság évközi alakulása nem befolyásolja, hogy az adósságráta az év végén a tervezett szintre csökkenjen”. A magyarázat szerint ugyanis az államadósság-kezelő a későbbi lejáratokat finanszírozza most, vagyis csupán az előre kibocsátott állampapírok miatt van növekedés. Hasonló eufemizmussal magyarázták az elemzők ugyanezt a jelenséget úgy korábban, hogy megszokott mozgás látható az adósság alakulásában, amely év közben átmenetileg emelkedik, de aztán az év végére a várt szintre mérséklődik. Valójában miután mind az Alaptörvény, mind pedig az Európai Unió egyetlen pillanatot, a december 31-i számot figyeli, évek óta megszokott a bruttó adósság év végi csökkentése. Ezt hol némi jegybanki árfolyam-rásegítéssel, hol a kincstári számlapénz átmeneti mérséklésével, hol pedig a kormányhoz közel álló állampapír-tulajdonosok (például a Mol) hirtelen értékpapír-értékesítésével érték el. Tavaly például látható volt, hogy az ÁKK az év végéhez közeledve kicsit visszafogta a kibocsátásokat, majd az év elején növelte azokat, így a bruttó tartozásállományt a megfelelő szintre csökkentette.