Rekordon az államadósság

A központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forintot tett ki június 10-én – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szokásos jelentésében. Ilyen magas szinten még soha nem járt az adósság, 25 ezer milliárd forint fölé nem került még a tartozások állománya. Az ÁKK megújult honlapjának nyitóképernyőjén egyébként már csak a központi alrendszer hivatalos, hó végi záróállományát és a negyedéves maastrichti mutatót közli: a május végi 24 700 milliárdos szám és a 77,2 százalékos ráta kétségtelenül szebben mutat, mint a nyári adat.

Az adósság március és május között is 400 milliárd forinttal emelkedett, júniusban az előzetes (heti) adatközlés szerint további 200-300 milliárddal nőtt, ami annyit jelent, hogy augusztus 17-én, amikor a Magyar Nemzeti Bank közli majd a hivatalos első féléves államadósság-rátát, a szám akár a 78 százalékhoz is közelebb lehet majd, mint a 77-hez. Pedig tavaly év végén a maastrichti adósságmutató 76,9 százalékon állt, és a kormánynak ezt mindenképpen csökkentenie kell az Alaptörvény értelmében.

Az ÁKK azonban nem aggódik, közlésük szerint az emelkedés átmeneti, „az adósság évközi alakulása nem befolyásolja, hogy az adósságráta az év végén a tervezett szintre csökkenjen”. A magyarázat szerint ugyanis az államadósság-kezelő a későbbi lejáratokat finanszírozza most, vagyis csupán az előre kibocsátott állampapírok miatt van növekedés. Hasonló eufemizmussal magyarázták az elemzők ugyanezt a jelenséget úgy korábban, hogy megszokott mozgás látható az adósság alakulásában, amely év közben átmenetileg emelkedik, de aztán az év végére a várt szintre mérséklődik. Valójában miután mind az Alaptörvény, mind pedig az Európai Unió egyetlen pillanatot, a december 31-i számot figyeli, évek óta megszokott a bruttó adósság év végi csökkentése. Ezt hol némi jegybanki árfolyam-rásegítéssel, hol a kincstári számlapénz átmeneti mérséklésével, hol pedig a kormányhoz közel álló állampapír-tulajdonosok (például a Mol) hirtelen értékpapír-értékesítésével érték el. Tavaly például látható volt, hogy az ÁKK az év végéhez közeledve kicsit visszafogta a kibocsátásokat, majd az év elején növelte azokat, így a bruttó tartozásállományt a megfelelő szintre csökkentette.

Most azonban a BKV adósságának átvállalása is rontja a mutatót: az, hogy az állam átvállalta a fővárosi közlekedési vállalattól a tartozásait, több mint 50 milliárd forinttal emelte meg az adósságot. Igaz, ebből már a kormányzat előtörlesztett: 3,7 milliárd forintot fizettek ki hivatalosan abból a pénzből, amit az államosított magán-nyugdíjpénztári nyugdíjvagyon hasznosításából kapott az ÁKK. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap ugyan már megszűnt január 1-jén, ám korábban néhány eszközt (részvényeket) átadott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az ezek eladásából vagy osztalékából származó összeg szolgált tehát az előtörlesztésre.

Természetesen az adósságot negatívan befolyásolja a forint árfolyamának romlása is, bár ez egyre kevésbé számottevő. Az adósságszerkezetben ma már csak 36 százalék a deviza aránya. Ám ezzel együtt is igaz: az árfolyam egyforintos elmozdulása 30 milliárd forinttal növeli vagy csökkenti az adósság értékét.

A biztonság is adósságnövelő

Az euró gyengülése miatt is nő az adósságszint – az úgynevezett market to market betétállomány növekedése is hozzájárul a kimutatott tartozás növekedéséhez. Az ÁKK swapügyletekkel fedezi le a dollár- és jenkötvényeket (így az euró más valutákkal szembeni árfolyam-ingadozása nem okoz gondot a büdzsének, nem kell többet fizetni a dollárkötvényekre, mert gyengül az euró). Az euró gyengülése azonban azonnal betétállományt generál az állam számláin (a swapügylet másik felén állók befizetnek), ami tartozásként jelenik meg az elszámolási rendszerben, növelve a kimutatott adósságállományt.