Tovább gyorsul a pénzromlás

Júniusban 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a májusi 0,5 után, vagyis kismértékben tovább emelkedett az infláció az év hatodik hónapában a KSH szerint. Egy hónap alatt pedig 0,2 százalékos drágulást mért a hivatal. Az áremelkedés gyors dinamikája sokkal szembetűnőbb, ha az év első felét vizsgáljuk, hiszen a januári 1,4 százalékos, rekordmértékű árcsökkenés után felfelé vette az irányt a fogyasztóiár-index, és a mélypontjához képest azóta több mint 2 százalékponttal emelkedett.

Az év első felében még 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint tavaly, ami azért van, mert az első negyedévben még átlagosan 1 százalékkal csökkent az index. A KSH szerint júniusban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, míg az üzemanyagok és a háztartási energia ára csökkent. Egy év alatt 1,4 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, főképp az idényáras termékek hatására, de érzékelhető áremelkedést láthattunk a szolgáltatásoknál is, amelyeknek az ára közel 2 százalékkal nőtt. A benzin egy év alatt mért 7,3 százalékos árzuhanása húzta lefelé leginkább az indexet, de a rezsicsökkentés hatására még most is 2,7 százalékkal alacsonyabbak az energiaárak, mint egy évvel korábban.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a 0,6 százalékos áremelkedés a hétköznapokban gyakorlatilag észrevehetetlen, a dohányosok azonban bizonyára nem így gondolták, hiszen a cigi több mint 3 százalékkal drágult. Ennél is nagyobb mértékben, 10 százalékkal nőtt a tiszta szesz ára, a sör és a bor azonban 2 százaléknál kisebb mértékben drágult.

Hamarosan azok is észre fogják venni az áremelkedést, akik nem dohányoznak, vagy alig vásárolnak szeszes italokat, miután elemzők szerint a következő hónapokban nagymértékben nőni fog az infláció. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint karácsonyra már 3 százalékos áremelkedési ütem várható, így éves átlagban 0,5 százalék lehet az infláció. Orbán Gábor azonban kiemelte: a szaktárca az év további részében sem számít nagymértékű pénzromlásra, az év egészét tekintve pedig 0 százalék körüli inflációt prognosztizálnak.

Annyi biztos, hogy az infláció nem fog elszállni, de a lassú emelkedést mindenki biztosra veszi. Erre utal, hogy a maginfláció – ami kiszűri például a rezsicsökkentést – stabilan 1 százalék felett mozog, és lassan kiesik a bázisból az energiaárak csökkenésének a hatása. Az év végére és a jövő év elején már biztosan jóval magasabb számokat láthatunk a mostaninál. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza 2016-ban 2,5 százalékos áremelkedési ütemre számít, de jó esetben ennél alacsonyabb is lehet a pénzromlás üteme a sertésáfa csökkentése miatt. Arra azonban kevés az esély, hogy csak 1,6 százalékkal növekednének az árak, pedig a költségvetésben még ezt a számot vésték kőbe. Az MNB is ennél közel 1 százalékponttal magasabb pénzromlással számol.

Németh Dávid úgy véli, hogy az éves átlagos infláció már jövőre elérheti a jegybank által célként kitűzött 3 százalékos szintet. Ezzel nem ért egyet Suppan Gergely, aki szerint az infláció középtávon továbbra sem éri el a célt, így az MNB kismértékben tovább csökkentheti az alapkamatot. A jegybank egyelőre kamatvágási ciklusban van, és abban az összes szakértő egyetért, hogy ebben a hónapban még lazíthat a monetáris politikáján. Elemzők szerint 10-15 bázisponttal csökkenhet a most 1,5 százalékos alapkamat, és az sem kizárt, hogy ezt követően is folytatja a vágásokat az MNB. Ez azonban valószínűleg nagyban függ majd a görög válság alakulásától, illetve annak a magyar piacokra gyakorolt hatásától. Kamatemelésre azonban még egy ideig nem kell számítani.