Tucatnyi intézkedést kell meghoznia Athénnak szerdáig

Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot.

A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa kevesli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.

A korábbi tervek arról szóltak, hogy a délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban vasárnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a "grexit", Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.

Az euróövezeti vezetők - Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint - így most addig fognak tanácskozni, amíg csak valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban.

Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament már hétfőn tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti "elszántság" hitelét. Egyes athéni parlamenti lépésekre állítólag szerdai határidőt kívánnak megszabni.

Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból, a brüsszeli tanácskozásra érkező Mark Rutte holland kormányfő szerint elkerülhetetlenné válik a "grexit".

Azzal a Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszternek tulajdonított vélekedéssel kapcsolatban, miszerint a görögök, ha nem vállalnak az eddigieknél keményebb reformlépéseket, akkor átmeneti jelleggel - például öt évre - távozhatnának az euróövezetből, és akkor a szigorú euróövezeti szabályok figyelmen kívül hagyása melletti eszközökkel is csökkenthetnék adósságukat, Francois Hollande francia államfő elutasítóan nyilatkozott. Leszögezte: nem létezik olyasmi, hogy "átmeneti grexit", tehát a választani csupán a "grexit" és a "nem grexit" között lehet.
Az euróövezeti szabályokon túllépő adósságcsökkentési lehetőségen közgazdászok szerint az értendő, hogy a görögök saját pénznemet vezethetnének be, majd ez a saját pénznem jelentősen veszítene értékéből az euróhoz képest, aminek természetesen nagyon súlyos következményei lennének a görögökre nézve, de egyúttal az adósságuk egy része is "elinflálódna". 

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve az mondta, hogy olyan, becsületes kompromisszumot akar kötni, amely megőrzi Európa egységét.

Az alkudozások pénzügyminiszteri szintjéről a csúcsvezetők számára "örökül hagyott" tervezet értelmében Görögországnak július 20-ig - vagyis nagyon sürgősen - 7 milliárd euróra lenne szüksége. Augusztus közepén az Európai Központi Bankkal szembeni törlesztés kötelezettségek miatt ez az áthidaló hiteligény 12 milliárd euróra nő.

A Görögországban kialakult és egyre romló helyzetre való tekintettel szerencsés volna, ha még ma megszületne a megállapodás a válság megoldásáról - vélekedett Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, miután az euózóna Brüsszelben ülésező állam-, illetve kormányfőivel is megosztotta álláspontját vasárnap délután.

Schulz emlékeztetett, első ízben fordult elő, hogy az eurózóna csúcstalálkozójára őt is meghívták, ez nem is kötelező, s szerinte ez a helyzet drámaiságát mutatja.

"Az igazi kérdés, amit el kell dönteni, az, hogy folytatjuk-e együtt az egység szellemében, vagy elkezdődik a széthullás" - húzta alá a német szociáldemokrata politikus.

Véget ért a pénzügyminiszterek tanácskozása

Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozása véget ért, haladást sikerült elérni, de néhány jelentős ügyben az állam-, illetve kormányfőknek kell döntést hozniuk - közölte a brüsszeli tanácskozás végeztével Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke.

Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter tudatta, hogy a pénzügyminiszterek megállapodtak egy szövegtervezetről, de abban még vannak zárójeles, nyitott kérdések; a tervezet most az állam-, illetve kormányfők elé kerül. Továbbra is minden lehetséges - mondta el Gramegna arra válaszolva, hogy lekerült-e végleg a napirendről Görögország kilépése az euróövezetből.

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter elmondta, hogy a dokumentum messzemenő garanciákat tartalmaz, a görög parlamentnek július 15-ig el kell fogadnia bizonyos törvényeket, az újabb mentőprogramról pedig csak akkor kezdődhetnek tárgyalások, ha mind a görög kormány, mind a parlament minden most lefektetett intézkedést elfogad. Stubb a görög adó-, nyugdíj- és áfarendszert említette, valamint privatizációs intézkedésekről is beszélt.

Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter szerint abban egyetértés volt, hogy a görögök által beterjesztett javaslat nem elégséges a strukturális reformok beindításához, és további intézkedésekre van szükség, amelyekről hosszú és intenzív vita folyt. "Azt mondanám, a megállapodás 90 százalékban kész van. A többiről viszont az állam-, illetve kormányfőknek kell dönteniük" - mondta Overtveldt.

Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott.

A csomag szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni; a terv tartalmazza az áfa- és nyugdíjrendszer, az adóbeszedés átalakítását, végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, s új adókat is bevezetnének, illetve már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.

A javaslat Görögország védelmi kiadásainak jelentős csökkentését is előirányozza, igaz, jóval kisebb mértékben, mint a hitelezők korábban elvárták volna; idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást javasoltak. A javaslatokban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, frekvenciák elárverezése és privatizáció egyaránt.

A Politico Europe hírportál megszerezte a pénzügyminiszterek által az állam-, illetve kormányfők elé terjesztett dokumentumot. Ezek szerint ahhoz, hogy Görögországgal elkezdődhessenek a tárgyalások, Athénnak szerdáig tucatnyi intézkedést kell meghoznia. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpraállítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, döntés a nem teljesítő hitelek terén, az állami vagyonkezelő függetlensége, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett nemzetközi intézmények visszatérése Athénba.

Nem hivatalos forrásból az is kiszivárgott: a szövegben zárójelben az is szerepel, hogy megállapodás hiányában Görögországnak fel kell ajánlani, hogy gyors tárgyalásokat követően "kimenőt" kapjon az eurózónából, lehetséges adósságátrendezéssel kísérve.