Visszavágták a különadókat

Részletes vizsgálatot indított az Európai Bizottság annak kiderítésére, összhangban van-e a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányipari különadó az uniós állami támogatási szabályokkal – közölte a testület. A vizsgálatok egymástól függetlenek, ám közös pontjuk, hogy mindkét esetben ugyanaz az alapjuk. Brüsszel a közlemény szerint „aggódik” amiatt, hogy az új adóknál a progresszív kulcsok előnyt biztosítanak az alacsony árbevételű vállalkozásoknak a magas árbevételűekkel szemben.

A bizottság emiatt felfüggesztő rendelkezéseket is kiadott, vagyis megtiltotta Magyarországnak az adók beszedését. Hasonló intézkedés már történt a közelmúltban: Brüsszel márciusban tiltotta meg a reklámadó alkalmazását a kormánynak ugyanilyen okokból. Ott is az a progresszív kulcs volt a probléma, amely konkrét vállalkozásoknak jelentett hátrányt, illetve viszonylagos előnyt.

Ahogyan a reklámadónál, úgy a dohányipari különadónál most is vizsgálja majd a bizottság a kedvezmények kérdését is (előbbinél a korábbi évek veszteségei szerint lehetett volna csökkenteni a befizetendő terhet, míg a dohányiparban a beruházások számítanak).

A kabinet a vizsgálat megkezdését követően kezdte meg a reklámadótörvény módosítását, amely néhány hónapja elfogadott új formájában kisebb adókulcsokat tartalmaz, és majdnem egyformán sújt minden érintett vállalkozást. Ezt követően a bizottság meg is szüntette az adóbeszedésre vonatkozó tilalmat.

A kormány tegnap érdemben nem reagált arra, mit lép a felfüggesztésre. Az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó és Kommunikációs Titkársága azt közölte: „a kormány egyelőre csak az Európai Bizottság közleményéből értesült a döntésről. A kabinet a Bizottság határozatának megérkezését követően alakítja ki álláspontját. Az intézkedéssel (vagyis ha a kabinet az év végéig nem szedheti be az adókat) több mint 40 milliárd forint eshet ki a büdzséből.

A dohányipari különadó 11,5 milliárd forintos bevételt jelentene a tervek szerint az egészségügyi kasszának: a terhet elvileg egy évre vezették volna be (de aztán 2016-tól véglegesítették volna), az adó alapja a magyarországi gyárak és importőrök árbevétele, ám a speciális sávos rendszer miatt a nagyobb bevételű cégek sokkal többet fizetnek.

A számítások szerint az adónak közel felét, több mint 6 milliárd forintot a Philip Morris fizette volna, míg a BAT 3 milliárd feletti összeggel megúszta volna (részben a beruházási kedvezménynek hála), a többi dohánygyár pedig összesen alig fizetett volna 3 milliárd forintot. A bizottság ezt úgy fogalmazta meg, hogy az alacsony forgalmú vállalkozások árbevételüknek csupán 0,2 százalékát kötelesek befizetni, a magasabb árbevételűek viszont 4,5 százalékot. Az adót egészségügyi hozzájárulásként azért emlegetik, mert a bevétel a társadalombiztosításhoz folyik be közvetlenül.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat 2012-ben vezették be, az összegből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) működését finanszírozzák. Idén azonban jelentősen nőtt a teher: a legnagyobb üzletláncok esetében hatvanszorosára emelkedett, egyes nagyobb piaci szereplők számára a korábbi, éves szinten néhány százmilliós tétel több milliárd forintos közteherré hízott.

A sávosan kivetett díj szintén a legnagyobb szereplőket érinti leghátrányosabban, egyes becslések szerint a 30 milliárdból a legerősebbnek számító Tesco fizethetne be nagyjából 9 milliárdot. A korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint a most Brüsszel által leginkább bírált sávos rendszer megalkotásakor az alapelv az volt, hogy a nagyobb élelmiszer-kereskedők nagyobb terheket vállaljanak az ellenőrzés finanszírozásából.

Ennek némileg ellentmond, hogy a befolyt összeg eredeti tervezet szerint egyszerűen a költségvetésbe került volna. Később Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszer-biztonságért felelős államtitkára kijelentette: ez ellentétes lenne az uniós joggal. Zsigó akkor közölte: a teljes összeg a hatóságot illeti, ebből a pénzből a technikai és a személyi feltételeket, valamint az ellenőrzést kell javítani. Az államtitkár emiatt módosítót nyújtott be, csak ezt követően lett a kedvezményezettje a több tízmilliárdos állami bevételnek a korábban jóval kisebb összegekből gazdálkodó Nébih.

Brüsszel szerint Magyarország mostanáig egyik esetben sem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná a differenciált bánásmódot. A bizottság hangsúlyozza: a kérdést a dohánytermékek esetében egy beérkezett panasz miatt vizsgálta meg, ám a bejelentőt kérdésünkre nem nevezték meg. Sajtóértesülések a Philipp Morrist valószínűsítik.