India külön úton jár

Szünetet tart a kamatvágásban az indiai jegybank (RBI): az idei három csökkentés után tegnap változatlanul 7,25 százalékon hagyta az irányadó kamatot, az elemzői várakozások többségének megfelelően. A nagy döntési szabadságot élvező jegybanki kormányzó, Raghuram Rajan közleményében ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegybank figyelemmel kíséri, van-e még tere a monetáris enyhítésnek, egyszersmind várják a korábbi vágások hatásának nagyobb érvényesülését. Utóbbi üzenet az indiai kereskedelmi bankoknak, amelyek a jegybank szerint nem adják át elég gyorsan ügyfeleiknek az idén már összesen 0,75 százalékpontos alapkamat-csökkentés hatását.

A korábban az IMF főközgazdászaként nagy tekintélynek örvendő Rajan kiemelte: biztosítva akarja látni, hogy a januárra kitűzött 6 százalékos inflációs célt nem veszélyeztethetik sem az élelmiszerárak, sem az esetleges gyenge monszunidőszak, sem pedig a Federal Reserve várható kamatemelése nyomán meginduló tőkekiáramlás (az infláció júniusban 5,4 százalék volt, háromhavi emelkedés után). Egy pénzügyminisztériumi illetékes viszont hétfőn – még a kamatdöntés előtt – a Bloomberg szerint azt mondta, hogy az infláció nem lehet elsődleges szempont a monetáris politikában, ami a kormány és a jegybank közti feszültség újabb jeleként értékelhető.

Narendra Modi kormánya jó ideje igyekszik nyomást gyakorolni a jegybankra a monetáris politika befolyásolásának érdekében; a legradikálisabb eszközt nem vetették be – az 1934, tehát a gyarmati idők óta érvényben levő szabályozás szerint a kormány elrendelheti a kamat megváltoztatását –, de készülnek egy új, külső tagokkal felálló monetáris tanács életre hívására. Ez korlátozhatná a kormányzó egyeduralmát – beleértve az inflációs cél felülvizsgálatát is –, ám Rajan egyelőre látványosan nem akarja ettől zavartatni magát. Az indiai gazdasági növekedés kilátásai fokozatosan javulnak, bár a jegybanki GDP-prognózis változatlanul 7,6 százalékon maradt 2015–16-ra. Ezt az is indokolja Rajan szerint, hogy Indiába továbbra is mérsékelten érkeznek új befektetések, a gyengülő globális expanzió pedig árthat a harmadik legnagyobb ázsiai gazdaságnak.

Akármivel magyarázza is az RBI kormányzója a kamatcsökkentés szüneteltetését, az biztos, hogy India nem követte nagy feltörekvő riválisait. A kínai központi bank tavaly november óta négyszer vágott, idén június 28-tól már rekordmélységbe, 4,85 százalékra süllyesztve az alapkamatot. Akkor részben a tőzsde esésével indokolták a lépést, pedig az addig tapasztaltak sehol se voltak a sanghaji és a sencseni tőzsde azóta átélt zuhanásától. A legújabb gyenge makroadatok alapján Kínától a kamatvágások ellenére is legfeljebb azt várják az elemzők, hogy jó esetben tartani tudja az idei célként kitűzött 7 százalékos növekedést – hozzátéve azért, hogy a közel 3,7 ezer milliárd dolláros nemzetközi tartalékon ülő Pekingnek bőven vannak még lehetőségei az ösztönzésre.

Némileg más okból, de folytatta a kamatcsökkentést az orosz jegybank is: múlt pénteken újabb 50 bázisponttal 11 százalékra vitte le az alapkamatot, újra elérve ezzel azt a szintet, ahonnan tavaly decemberben a rubel összeomlása miatt rántotta fel egyszerre 6,5 százalékponttal a rátát. A jegybank a júniusi hasonló léptékű csökkentés után még azt közölte, hogy lassíthat a monetáris lazításon, és azt az infláció alakulásától teszi függővé.

A mostani döntés után azonban azt emelték ki, hogy az inflációs kockázatok enyhe erősödésénél nagyobb súllyal vették figyelembe a gazdaság túlzott lehűlésének veszélyét. A kamatszint normalizálásával a rubelen is segíteni akartak, miután a május közepéig tartó erősödés után újra gyengülni kezdett. Ez egyelőre mérsékelt sikerrel járt, a dollárral szembeni árfolyam a 60-as szint fölött ragadt.