Lassuló gazdasági növekedést vár idén a GKI

A magyar gazdaság bővülése a tavalyi 3,6 százalékos, illetve az idei első negyedévi 3,5 százalékos ütem után idén 2,7 százalék körül lehet – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében. 2015. április–május folyamán a legtöbb ágazat dinamikája csökkent az első negyedévhez képest, az iparban és az építőiparban 2 százalékponttal, a kereskedelemben 1 százalékponttal. Euróban számítva az export növekedési üteme 4 százalékponttal volt kisebb. Az iparban és az építőiparban az előző hónaphoz viszonyított termelési volumen is csökkent.

Bár a reáljövedelem növekedési üteme idén a tavalyi 3 százalékról idén 2-2,5 százalékra mérséklődik, a fogyasztás bővülése 1,6 százalékról 2,5 százalékra emelkedik, részben a devizahitesek tehercsökkenése, részben a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme nyomán. A beruházások viszont az EU-támogatások tavalyi csúcsa után idén csak stagnálnak.

Az alkalmazottak száma 2015 első öt hónapjában 2,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, de a költségvetési szektorban csak 0,3 százalék volt a bővülés. A közmunkások nélkül számolva 0,9 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, a közmunkások létszáma az első négy hónapban elmaradt az egy évvel korábbitól (tavaly a választás előtti időszakban volt magas a szint – emelte ki a GKI). A vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak száma az első negyedévben 3,6 százalékkal emelkedett, ezt április–májusban 2,5 százalékos ütem követte.

A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte mindig csökkent, májusban azonban 0,5 százalékos, júniusban pedig 0,6 százalékos év/éves áremelkedés volt; éves átlagban legfeljebb néhány tizedszázalékkal emelkedő árszínvonal várható a GKI szerint. A jegybank 2012 nyarától szinte folyamatosan csökkenti az alapkamatot – mutatott rá az előrejelzés –, a jelenlegi 1,35 százalékot azonban tartósnak gondolják. A forint trendszerűen gyengül, a második fél évben 310-315 forintos euróárfolyam várható. Ebben szerepe lehet annak is, hogy az MNB várhatóan minél később akarja megkezdeni az amerikai Fedet kényszerűen követő kamatemelési ciklusát. A hitelminősítők egyelőre legfeljebb pozitív kilátásokkal tették vonzóbbá a magyar kockázati besorolást, a befektetői kategóriába való átsorolás többségüknél 2016-ra csúszhat.

Költségvetési szempontból jól indult 2015, a nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások, az új, például a migrációval összefüggésben elhatározott ráfordítások, egyes adófajták, támogatáskifizetések uniós felfüggesztése viszont feszültségeket valószínűsítenek. A kormányzat azonban – akár évközi kiigazításokkal, az adósságállomány kreatív beállításával – valószínűleg képes lesz az előirányzott 2,4 százalékos államháztartási hiányra, valamint a GDP-arányos adósság mintegy 0,5 százalékpontos csökkentésére.

A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma tavaly után idén is várhatóan 8 milliárd euró körüli lesz. A beérkező uniós támogatások ugyan 4 milliárd euróról 2 milliárd euróra csökkennek, de ezt a külkereskedelmi aktívum bővülése ellensúlyozni tudja: tavaly a behozatal 1,3 százalékponttal meghaladta a kivitel dinamikáját, idén azonban az export lesz 1,5 százalékponttal gyorsabb.