Mínuszban a japán GDP
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKét negyedévi bővülés után ismét zsugorodott a japán gazdaság: az idei második negyedévben az elsőhöz képest 0,4 százalékkal csökkent a GDP, az annualizált adat pedig mínusz 1,6 százalék lett (mindkét mutató kicsit jobb a legtöbb elemző által vártnál). A GDP mintegy 60 százalékát adó lakossági fogyasztás 0,8 százalékkal esett vissza – ez viszont a duplája az elemzői előrejelzésekben szereplő mínusznak –, miután a bérek növekedése még mindig nem ellensúlyozza a forgalmi adó tavalyi emelését. Az export 4,4 százalékkal lett alacsonyabb az előző negyedévinél, ez 2011 óta a legrosszabb adat.
Az adatok értékeléséhez érdemes megjegyezni, hogy az idei első negyedév annualizáltan 4,5 százalékos növekedést mutatott, és a mostani módosítás után akkor a negyedév/negyedéves teljesítmény is 1,1 százalék lett, szemben az előzetesen becsült 0,6 százalékkal (akkor a beruházási kiadások hajtották a növekedést).
A második negyedéves mutatók azonban így is azt tükrözik, hogy Abe Sinzó kormányfő bő két éve meghirdetett gazdaságösztönző programja, a jegybanki támogatást is élvező Abenomics még mindig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (A program három pillérre épül: a nagy kormányzati kiadások mellé jelentős monetáris enyhítés társul, emellett nagyszabású reformokat is végre akarnak hajtani az agyonszabályozott gazdaságban.) Abe 2012. decemberi hatalomra kerülése óta a Reuters számításai szerint összesen 2 százalékkal bővült a japán GDP, miközben csak a költségvetési ösztönzők a GDP 3 százalékára rúgtak.
Emellett a jegybank töretlenül folytatja az évi 80 ezer milliárd jenes (640 milliárd dollár) eszközvásárlást az élénkítés érdekében; a jegybanki kormányzó, Haruhiko Kuroda még július közepén is úgy nyilatkozott, hogy számít az antideflációs program sikerére, és jövő szeptember környékére elérhetik a 2 százalékos inflációs célt (júniusban 0,4 százalék volt az év/éves adat).
Augusztus elején viszont Kuroda már arról beszélt, hogy a világpiaci olajárzuhanás újra megnehezítheti a helyzetüket, és valószínűleg fontolóra veszik a monetáris politika kiigazítását, ha ez érinti az inflációs várakozásokat, illetve a maginflációt – ez akár az eszközvásárlási keret kibővítését is jelentheti. A további enyhítés ugyanakkor kockázatokkal is jár – figyelmeztetnek elemzők. Ha ugyanis ennek nyomán tovább gyengül a jen, az ugyan jó az exportnak, növeli viszont az élelmiszerárakat – Japán ezen a téren importra szorul –, aminek pedig megint csak a lakossági fogyasztás látja kárát.
A gyér teljesítményben a gyenge belső fogyasztás mellett közrejátszott a kínai gazdaság lefékeződése is, ami ráadásul minden bizonnyal folytatódik, és most kezd igazán hatni más ázsiai gazdaságokra is – a japán exportőrök legnagyobb piaca pedig Kína, de fontos vadászterületnek számít a kontinens számos más országa is.
Ezzel együtt a tokiói tőzsde Nikkei indexe 0,6 százalékos emelkedéssel reagált a GDP-adatra, amit elemzők azzal magyaráznak, hogy a piac arra számít, hogy a kormány újabb élénkítő intézkedéseket lesz kénytelen bevezetni, különösen akkor, ha a folyó negyedév se ígér érezhető fellendülést.
A továbblépés mellett politikai okok is szólnak: Abe Sinzó pártja, a Liberális Demokrata Párt szeptemberben a vezetés újraválasztására készül, márpedig a pártelnök-kormányfő népszerűsége rohamosan csökken, részben azért, mert sehogy sem akar eredményeket hozni a programja. Az NHK állami tévétársaság felmérése szerint idén júliusban már többen utasították el a kormányfő személyét, mint ahányan elfogadták, ez először fordult elő hivatalba lépése óta.
Lecsúszik a prognózis
A japán jegybank júliusban a márciussal záruló költségvetési évre adot 1,7 százalékos növekedést és 0,7 százalékos infláviót várt. Az áprilisi előrejelzésben még 2 százalékos bővülés és 0,8 százalékos infláció szerepelt. Várhatóan a jegybank októberben 1,5 százalékra veszi vissza a növekedési kilátást.
