Nem lesz betétzárolás Görögországban

Nem várható a betétek zárolása Görögországban – erősítette meg Efklídisz Cakalótosz pénzügyminiszter a hitelezőkkel a bankok újratőkésítéséről folytatott athéni egyeztetést követően. A politikus szerint ezzel kapcsolatban egyetértés volt a görög kormány és partnerei között. (Pláne, hogy különösebb segítséget nem jelentene a zárolás a bankrendszer számára, ahogy két éve az adóparadicsomnak számító Ciprus esetében.)
Cakalótosz azt is közölte, hogy a bankok elvárt konszolidációját az év végéig szeretnék a hitelezők lezárni.

A feladat sürgető, mivel az elmúlt hónapok néha pánikszerű betétkivonásának következtében a betétállomány csaknem 40 milliárd euróval, vagyis a negyedével csökkent, és jelenleg alig 130 milliárd eurót tesz ki. A bankok likviditása ezzel együtt 5 milliárd euró – és ehhez kellettek a több mint egy hónapja tartott szigorú tőkekorlátozások, illetve az Európai Központi Bank (EKB) likviditási forrásai. A pánikhelyzet elmúltának jele az, hogy a görögök már nem tartják szükségesnek a jelenleg 91 milliárd euró körüli keret emelését – ennek megfelelően az EKB tegnap a szinten tartásról döntött, és az AFP forrásai szerint a következő két hétben sem várható emelés.

Ami most aggodalomra ad okot, az a bankok piaci megítélése. Az öt hét után hétfőn újranyitott athéni tőzsde eredményét a pénzintézetek húzták le: a négy nagybank részvényei vagy az engedélyezett 30 százalékos eséssel, vagy ennek közelében zárták az első két napot, és tegnap is masszív csökkenést produkáltak. Ennek következtében a nagybankok tőzsdei értéküknek a felét elveszítették.

Az újratőkésítés uniós számítások szerint 25 milliárd eurót emészthet fel, ebből 10 milliárdot a görögök számára nyújtandó újabb mentőhitelből állnának, a tőke másik felét pedig a felállítandó privatizációs alapból befolyó bevételből biztosítanák. Az erről folyó egyeztetések hátráltatják jelenleg a várhatóan 86 milliárd eurós mentőhitelről szóló megállapodást. Az egyeztetésekről a Cakalótosz által közölt információkon kívül leginkább semmitmondó, ámde rendkívül optimista nyilatkozatok hangzanak el. Tegnap Alekszisz Ciprasz miniszterelnök is arról beszélt, hogy a tárgyalások jól haladnak, és időben véget érnek majd.

Az „időben” persze relatív, hiszen amíg egy hete még augusztus 10-ére ígérték a megállapodást, kedden pedig már augusztus 18-ára, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök egy szerdai interjúban már augusztus 20-át említett. (Maga az Európai Bizottság pedig azt, hogy a cél ambiciózus, de teljesíthető.)

Az irányítók azért sztrájkolnak, mert azt szeretnék elérni, hogy a légügyi szektort irányító hivatalt átszervezzék, és egy független, uniós normák szerint működő szervezetet hozzanak létre. Ha a kormány nem reagál, akkor az irányítók augusztus

14-én ismét sztrájkba léphetnek.

Az irányítók azért sztrájkolnak, mert azt szeretnék elérni, hogy a légügyi szektort irányító hivatalt átszervezzék, és egy független, uniós normák szerint működő szervezetet hozzanak létre. Ha a kormány nem reagál, akkor az irányítók augusztus

14-én ismét sztrájkba léphetnek. -->