Sürgetik a bankok feltőkésítését

A görög parlamenti képviselőknek járó adókedvezmény eltörléséről, valamint a miniszterek és állami vezetők fizetésének csökkentéséről szóló kormányjavaslatot terjesztett kabinetje elé Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök – számolt be a Kathimerini internetes kiadása. Ciprasz arra hívta fel a figyelmet a lap szerint, hogy egy olyan helyzetben, amikor az agrártermelőknek juttatott adókedvezmények eltörlését várják el tőlük, a legelemibb, hogy maguktól is elveszik azt.

Ciprasz ezzel már túl is teljesítené a hitelezők által elvárt megszorításokat, de ez már nem is túl meglepő. Míg a január végi hivatalba lépése után eltelt csaknem fél évben kizárólag éles bírálatok hangzottak el kormányával szemben, az utóbbi időben – pontosabban a július 13-án aláírt, kapitulációval felérő előzetes megállapodás óta – a hitelezőket képviselő tárgyalópartnereik is elismerik együttműködési készségüket. Ebben szerepet játszhat, hogy Athén felismerte, egy harmadik mentőhitel nélkül nem lesz helye az euróövezetben, de tény: ma már minden fél esélyesnek tartja, hogy időben megszülessen a végső egyezség is a várhatóan 86 milliárd euró körüli kölcsönről. Az utolsó fennmaradó kérdések egyike éppen a hitel pontos összege – írta a Bloomberg, amely azt is kiemelte: ha mégsem sikerül augusztus 20-ig, vagyis az Európai Központi Banknak (EKB) történő átutalás következő határidejéig egyezségre jutni, újabb áthidaló kölcsönre lehet szükség az EFSM-alapból, amelyben mára 5 milliárd euró maradt.

A megállapodást megelőlegezték a piacok is: a görög államkötvények hozamai jelentős csökkenést produkáltak a másodpiacokon – természetesen még mindig elképesztő távolságban vannak a fenntartható szinttől, ám a tízéves papírok kamata ma már 11,62 százalékon áll, szemben a júliusi csaknem 20 százalékos szinttel. Mérsékelten ugyan (1,3 százalékkal), de növekedni tudott az athéni tőzsde is, amely az öthetes kényszerszünetet követő kereskedési héten 15,2 százalékkal esett vissza.

Ennél is riasztóbb a bankok helyzete: az Athénban jegyzett hitelintézetek tőzsdei értéke egy hét alatt 58 százalékkal esett vissza. A bankok elvárt szanálásának időpontja még mindig bizonytalan, ám afelől senkinek nincs kétsége, hogy a stressztesztek eredményétől függően 10–25 milliárd euróra becsült tőkeinjekció nem tűr halasztást. A Reuters úgy tudja, akár még az őszre tervezett tesztek előtt, rögtön a hitelmegállapodás jóváhagyása után kaphatnak a bankok 10 milliárd eurót. A hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról írt, hogy az EKB október előtt igyekszik végrehajtani a vizsgálatokat, miközben a görögök az év végéig szeretnék lezárni az újratőkésítést. Ennek a likviditási szempontokon túl azért lehet jelentősége, mert januárban lép életbe a görögöknél az új uniós bankszanálási rendszer, amely elsősorban a bankok részvényeseitől várja el forrás bevonását. Abban állítólag egyetértenek a tárgyaló felek, hogy magánbetéteket nem vonnak be a szanálásba, vagyis zárolástól nem kell tartaniuk a görögöknek. Információk szerint a görögök egy rossz bank felállításával segítenék a konszolidációt, ide kerülnének a hitelportfólió több mint harmadát kitevő rossz hitelek is.

Németország eurómilliárdokat spórol a válságon

A német állam több milliárd eurót takarít meg a görög államadósság-válság révén, még akkor is, ha Athén egy centet sem törleszt a tartozásából – mutatta ki hétfőn ismertetett vizsgálatában az egyik vezető német gazdaságkutató intézet. A hallei Leibnitz Intézet (IWH) számításai szerint Németország nagyjából 100 milliárd eurót takarított meg 2010 óta azzal, hogy a görög válság miatt csökkent az államháztartás kamatkiadása. Nagyjából 10 milliárd eurót pedig akkor is megspórol, ha Athén egy centet sem fizet vissza a tartozásából, mert a görög válság kezelésére indított mentőprogramokban Berlin a még formálódó harmadik programmal együtt nagyjából 90 milliárd euróval vesz részt az euróövezeti válságkezelő rendszeren (ESM), az Európai Központi Bankon (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül. A befektetők válság idején igyekeznek minél biztosabb helyre tenni a pénzüket, és Németország aránytalanul nagy mértékben profitál ebből a biztonságra törekvő magatartásból a válság elmélyülése, 2010 óta, mert a német államkötvények is befektetési menedékké váltak. Például az idén januárban Sziriza választási győzelmének hírére egy nap alatt 30 bázisponttal csökkent a német állampapírok hozama, mert a pénzügyi piacok kedvezőtlen fejleménynek ítélték a radikális baloldali párt győzelmét. Ugyanez a hatás érvényesül más állampapírok (például az amerikai, a francia és a holland államkötvények) esetében is, de jóval kisebb mértékben – állítja az IWH.

a Reuters. A tárgyalások előrehaladásáról szóló híreket az Európai Bizottság szóvivője, Annika Breidhardt is megerősítette. Az elfogadandó reformcsomagról szokatlanul kevés információ szivárgott ki, ám azt tudni lehet, hogy több adó- és egyéb kedvezmény megszűnik, és egyre nagyobb szerepet szánnak az adóelőlegeknek. Könnyebbség lehet a görögök számára, hogy a korábban el­várt egyszázalékos GDP-arányos büdzséegyenleg helyett egyensúlyt kell elérniük – ez reálisabb lehet, tekintve, hogy a gazdaság lefagyása – júniusban 4,5 százalékkal csökkent az ipari termelés – és a másfél hónapja érvényben levő tőkekorlátozások miatt növekedés helyett 2,1–2,3 százalékos visszaesést jósolnak 2015-re Görögországban.-->