Zuhanásban az athéni tőzsde
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsaknem 23 százalékos esést produkált az újranyitást követő első napon az athéni tőzsde, a záróérték 16,23 százalékkal múlta alul a nyitóértéket. Az öt hét szünet után újraindított börze ezzel negatív rekordot döntött, bár az eredmény különösebben nem sokkolt senkit. A jegyzett papírok másodpiaci eredménye alapján nagyjából 20 százalékos esést ugyanis már bekalkulált a piac, és abban is egyetértenek az elemzők, hogy a következő napok további esést hozhatnak, mielőtt a tőzsde magára talál.
Az sem okozott meglepetést, hogy a legrosszabb eredményt a tőzsdei forgalom ötödét adó görögországi bankok produkálták. Két nagybank, a Piraeus és a NBG árfolyama 30 százalékot zuhant – ez a legnagyobb engedélyezett érték az athéni tőzsdén –, de a többiek is csak néhány ezrelékponttal maradtak el ettől az eséstől. Az NBG piaci értéke így 3 milliárd euró alá esett, vagyis az isztambuli tőzsdén jegyzett leánycége, a Finansbank ma már többet ér nála – emelte ki a Bloomberg.
Az athéni tőzsde irányadó indexe 32 százalékot veszített értékéből az elmúlt 12 hónapban, idén júniusban tudott valamennyit (3,5 százalékot) ledolgozni a veszteségből, mielőtt június 29-től – a bankrendszert érintő tőkekorlátozásokkal egy időben – felfüggesztették volna a kereskedést. A szünet a hetvenes évek óta a leghosszabb volt, és még most sem százszázalékos a piac, hiszen görögök nem használhatnak fel banki forrást (betétből származó pénzt) a részvényvásárláshoz.
A nyitás mégis létfontosságú volt az elmúlt hónapokban lefagyott görög gazdaság újraindítása szempontjából. A leállást jól jellemzi a Markit tegnap közölt, júliusi feldolgozóipari beszserzésimenedzser-indexe, amely 30,2 pontra zuhant. Ez a mutató 16 éves történetében a legrosszabb érték. Mindezt ráadásul úgy, hogy az euróövezeti átlag bőven a növekedést jelző 50 pontos érték fölött, 52,5 ponton volt. Ez az érték is a tőkekorlátozásokkal magyarázható – áll a Markit elemzésében, amely rámutat: a cégek korlátozottan vagy egyáltalán nem tudták beszerezni a termeléshez szükséges termékeket. Ez még akkor is aggasztó, ha a feldolgozóipar csak kisebb arányt képvisel a görög GDP-n belül – vélik a londoni kutatóintézet elemzői.
A többi ágazat sem teljesített jól a válság mélypontjának számító, június végén kezdődött időszakban. A görög idegenforgalmi hivatal például július elején arról számolt be, hogy a last minute foglalások 30 százalékkal estek vissza, amikor valós veszéllyé vált az ország kisodródása az euróövezetből. Ez súlyosan érinthette a főszezonban a görög GDP csaknem negyedét adó szektort.
A kereskedelem is drasztikus zuhanást produkált: a kereskedelmi kamara felmérése 40-70 százalékos visszaesésről számolt be júliusra. Így afelől sincs már senkinek kétsége, hogy Görögország ismét visszazuhanhat a hat évig tartó és csak 2014-ben véget érő recesszióba, a kérdés csak az, idén mennyivel eshet vissza a gazdaság. Az Európai Bizottság, amely februárban kiadott előrejelzésében még 2,5 százalékos növekedést jósolt erre az évre, ma már 2-4 százalékos csökkenést valószínűsít.
Javul a bankok helyzete
Akár több hétig sem lesz szüksége a görög bankrendszernek az Európai Központi Bank (EKB) sürgősségi likviditási alapjának (ELA) a segítségére – írta jegybanki forrásokra hivatkozva a Reuters. A hírügynökség szerint a görög bankrendszer tartalékát a jelentős betétkivonások idején becsült egymilliárd eurós szintről mára ötmilliárdra sikerült feltornázni a tőkekorlátozásoknak köszönhetően. A görögök június 29-e óta csak napi 60 euró készpénzt vehettek ki a számlájukról (ezt később heti 420 euróra módosították), és megtiltották, illetve az importőr cégek esetében engedélyhez kötötték és limitálták a külföldre irányuló átutalásokat is. Az EKB legközelebb szerdán dönt az ELA megemeléséről, így azonban valószínű, hogy továbbra is 91 milliárd euró körüli szinten marad a felhasználható keret, amelyből jelenleg 5 milliárdot nem használtak fel a görögországi pénzintézetek.
