Átláthatatlan a büdzsé

Nincs könnyű dolguk azoknak, akik részletes betekintést szeretnének nyerni a költségvetési folyamatokba Magyarországon, mert a büdzsé eléggé átláthatatlan. Az International Budget Partnership (IBP) 2015-ös Open Budget Survey felmérése szerint Magyarország az Európai Unióban sereghajtó, az OECD tagjai közül pedig csak Törökországot előzi meg költségvetési átláthatóságban. „Noha csak 15 EU-tagország vesz részt a felmérésben, garantált, hogy utolsók vagyunk az összes állam közül, mert biztos, hogy a Benelux vagy a balti államok költségvetése átláthatóbb a miénknél – mondta el Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) vezetője a felmérés bemutatóján. – Több afrikai ország is megelőzött bennünket” – fejtette ki az IBP magyarországi partnerének vezetője.

Az elérhető 100 pontból Magyarország 49-et ért el, ami a vizsgált 102 ország között a 45. helyre elég. A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a balkáni országokat is magába foglaló régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad – állapította meg a KFI. Az egyetlen kivétel a számvevőszéki jelentés, amelynek tartalma valamivel jobb színvonalú még a fejlett országok átlagánál is.

Pedig fontos lenne az átláthatóság. Romhányi Balázs a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy ha átlátható egy költségvetés, akkor alacsonyabbak az adósság finanszírozásának költségei is. „Egy piaci turbulencia esetén a hitelminősítők nem dőlnek be a romló folyamatok láttán, ha átlátható a büdzsé, ha viszont nem, akkor könnyebben leminősítenek” – fejtette ki a Romhányi. A KFI elemzése szerint az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért folytatott versenyben.

A KFI szerint az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak, köztük öt fekete-afrikai országnak a példája, amelyek már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek. Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre. Romhányi Balázs szerint akkor lenne értelme a korai költségvetésnek, ha addigra készen lenne az előző év zárszámadása. Az elemzést az idei költségvetés alapján készítették, de ha a 2016-os terv alapján kellett volna megtenni ezt, akkor még rosszabbul teljesítenének, 44 pontunk lenne.

Romhányi Balázs szerint fontos lenne a nyilvánosság bevonása, a parlamenti kontroll erősítése, és hogy ne költhessenek el közpénzt arra, amiről a parlament nem is tárgyalt. Szerinte az Országvédelmi Alap tartalékait – ha úgy tűnik, hogy rendben mennek a dolgok – már ősszel bármire elkölthetik, a maradványokat pedig oda csoportosítják át, ahová akarják.

Az NGM az elemzés publikálása után közleményben visszautasította a kérdőíves felmérés alapján összeállított Open Budget Survey 2015 jelentés szerintük teljesen szubjektív megállapításait. „A költségvetés tervezése a jogszabályokban meghatározott tartalommal és formában, a lefektetett irányelvek maximális figyelembevételével zajlik” – írta a gazdasági tárca. Kiemelték: a jogszabályi környezet Magyarországon biztosítja a költségvetési politika átláthatóságát.

Az NGM az elemzés publikálása után közleményben visszautasította a kérdőíves felmérés alapján összeállított Open Budget Survey 2015 jelentés szerintük teljesen szubjektív megállapításait. „A költségvetés tervezése a jogszabályokban meghatározott tartalommal és formában, a lefektetett irányelvek maximális figyelembevételével zajlik” – írta a gazdasági tárca. Kiemelték: a jogszabályi környezet Magyarországon biztosítja a költségvetési politika átláthatóságát.-->