Áttörték az állami bérplafont

Végleg búcsút vesz a Fidesz-kormány az alacsony vezetői fizetésektől az állami vállalatoknál. A többségi állami tulajdonú pénzügyi társaságoknál (beleértve a Magyar Postát) havi ötmillió, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél négymillió, a többi társaságnál hárommillió forint is lehet a vezető beosztású munkavállalók bruttó alapbére.

A kormány olyan cég vezetőjét is besorolhatja a második, négymilliós kategóriába, amely egyébként nem tartozna ide, de a társaság meghatározó jelentőségű. Ezenfelül a kabinet egy dzsókerkártyát is adott magának, mivel kimondta: különösen indokolt esetben a vezető állású munkavállaló számára díjazásként az egyes kategórián belül adható maximumértéknél magasabb havi alapbér is megállapítható, vagy az érintett gazdasági társaság az I. kategóriába (azaz az ötmilliósba) sorolható. Ezzel tulajdonképpen a kormány olyan magas fizetést adhat egy állami cégvezérnek, amilyet csak akar.

A piaci bérek mellé a kormány prémiumot is enged az állami cégek vezéreinek. Ha a gazdasági társaság adózott eredménye pozitív, akkor az éves alapbér legfeljebb 20 százalékát kaphatják meg bónuszként. Itt is ad azonban magának felmentést a fő szabály alól a kormány, mert különösen indokolt esetben a vezető állású munkavállaló számára díjazásként a 20 százaléknál magasabb prémium is megállapítható. Ezzel lényegében itt is eltörli a plafont a kabinet.

A kormány az egyes cég-, illetve vezetőkategóriákon belül egy olyan pontozási rendszert is létrehozott, amelynek alapján a kategóriákon belül sávosan meghatározza, hogy mekkora lehet a fizetés maximuma. A pontozásban a bevételt, a mérlegfőösszeget, a saját tőkét és a létszámot veszik figyelembe, és az így kapott pontszám alapján kerülhet be egy állami cégvezető a 3, 4 vagy 5 millió forintos havi csúcsfizetési lehetőség szerinti kategóriájának valamely sávjába. Mindhárom cégkategórián belül hat sávot határoztak meg, a legalacsonyabb sáv alsó fizetési lehetősége minden esetben havi 500 ezer forint.

A kormány ezt a döntést azt követően hozta, hogy meghallgatta az Állami Számvevőszék elnökének az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetésével kapcsolatos javaslatait, és megállapította, hogy „a vezetői juttatásokat és követelményeket közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe”.

Az érintett minisztereknek november 15-ig kell tájékoztatást adniuk a Miniszterelnökséget vezető miniszternek arról, hogy a tulajdonosi irányításuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és háttérintézményeknél a bérátalakítás hány vezetőt érint, és a változás mekkora költséggel jár. A kormány döntésével menlevelet ad ahhoz, hogy az állami cégekhez külföldi menedzserek kerüljenek vezetőként. A döntés szerint a kormány „egyetért azzal, hogy a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok átláthatóságának és költséghatékonyságának növelése érdekében a vállalatirányításban megfelelő nemzetközi tapasztalattal rendelkező külföldi menedzserek részvételére is sor kerülhessen”.

Bajnai, Simor, kétmillió

Bár az állami bérplafon intézményét ma már a második Fidesz-kormányhoz szokta kötni a közbeszéd, azt valójában még a Bajnai-kormány vezette be az állami vállalatokra, de csak a jogszabály után kötött szerződésekre. A Fidesz a 2010-es kormányra kerülése után hozott a közszférára bérplafontörvényt, amely az állami cégek vezetőire formálisan nem vonatkozott. Az egyik oka az volt, hogy az akkori jegybankelnök, Simor András fizetését hozzák le a kétmilliós határra. A 2010 őszétől élő szabály szerint a közszféra munkavállalóinak havi munkabére az előző évi bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez érvényes a közalkalmazottakra, a köztisztviselőknél pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsosokra és főtanácsosokra, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira is. Ez a törvény ugyan nem vonatkozott az állami cégvezetőkre, politikailag azonban náluk is elvárták ezt a plafont.