Az El Niňo mozgatja a piacokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentős felfordulást idézhet elő az árupiacokon a következő hónapokban érkező El NiÑo. A természeti jelenség több mint fél évszázada a legerősebbnek ígérkezik. Így az ilyenkor megszokott esőzések különösen súlyosak lehetnek az amerikai kontinens nyugati partján, miközben rendkívüli szárazságra kell számítani Afrikában és Ausztráliában. Ráadásul már jóval a jelenség hagyományos kezdetének számító karácsony előtt: meteorológusok szerint októberben és márciusban lehet a legsúlyosabb a helyzet.
A prognosztizált kár esetében az 1997–98-as jelenség lehet irányadó: a modern idők legsúlyosabbjának tartott El NiÑo világszerte 35 milliárd dolláros pusztítást végzett, és 23 ezer ember halálát okozta. A mostani szezon kutatók szerint ehhez lesz hasonlítható.
Az árupiacokon elemzők emelkedéssel számolnak az elmúlt időszakban alacsony árszinthez képest. Ennek szintjét egy 2000-ben született IMF-tanulmány vizsgálta: a valutaalap szakértői akkor átlagosan 3,5-4 százalékos emelkedést mutattak ki az El NiÑo idején.
Az érintett országok aggódva készülnek. Indonézia már augusztusban jelezte, jövőre importra szorulhat a 250 milliós lakosság fontos élelemforrásának számító rizsből. A Fülöp-szigeteken és Thaiföldön is hasonló következményei lehetnek a szárazságnak, míg Indiában a nádcukor hozama lehet rossz. Ausztráliában azonban a legfrissebb hírek szerint a búzatermelők megúszhatják.
Nyugat-Afrikában a kakaóültetvényeket sújtja az aszály. A nemzetközi kakaószervezet, az ICCO 5 százalékos visszaeséssel számol a világ kakaótermésében, ami meghaladja a néhány éve kalkulált átlagos, 2,4 százalék körüli csökkenést. A Nasdaq elemzői azonban felhívják a figyelmet: a jóslást nehezíti, hogy a kakaó fő termőhelyének számító térségben az El NiÑo közvetett módon hat, Brazíliában pedig egyáltalán nem, így leginkább az ecuadori termelők számára okozhat gondot a szokatlan időjárás.
A kávé esetében ellentétes hatások érvényesülnek idén.
Amíg Brazíliában a tavalyi szárazsághoz képest jóval kedvezőbb eredmény várható, Vietnamban és Indonéziában az El NiÑo ronthatja az eredményt. Fontos, hogy az ázsiai országokban robusta kávét gyártanak, amely olcsóbb, és a világtermelés kisebb hányadát is teszi ki, ennek ellenére átlagosan jelentős áremelkedéssel kell számolni. Arról azonban eltérnek az elemzői vélemények, mekkora is lehet a drágulás mértéke. Amíg az arabica esetében leginkább a 2014 eleje óta tapasztalt árcsökkenés korrekciójáról beszélnek az elemzők, a The Times elemzője 107 százalékos növekedést sem tart kizártnak. A világ harmadik legnagyobb feldolgozója, a Tchibo ehhez képest két év óta először csökkentette árait augusztus végén.
A szójababnál már az idei, a szokásosnál gyengébb monszun után az átlagos szinthez képest 13 százalékkal kisebb lett a betakarított mennyiség. Az El NiÑo miatt a jövő évi monszun idején is elmaradhat a csapadékmennyiség, mindez akár tízszázalékos áremelkedést is generálhat. A kedvezőtlen mezőgazdasági hatások ugyanakkor makroszinten is jelentkezhetnek, hiszen a fejletlen országokban az agrárium jelentős (Vietnam esetében 18, Indiában 17, de Indonéziában is 13 százalékot meghaladó) hányadát teszi ki a GDP-nek.
Nem csak az élelmiszer-alapanyagok ára növekedhet. Hasonló ármozgással kell számolni például fémek esetében is. Különösen a nikkel drágulhat – a Société Générale egy korábbi elemzése legalábbis ennél a fémnél mutatott ki nagyobb, tíz százalékot meghaladó kilengést az El Ninóval összefüggésben.
A réz esetében sem jó a helyzet, az elemzés ott 8 százalék körüli átlagos áremelkedést mutatott ki. Dél-Amerikában áradások, földcsuszamlások akadályozhatják a bányászatot, ami különösen a chilei és a perui réztermelésre hathat negatívan – emeli ki elemzésében a Nomura. Eközben Indonéziában attól tartanak, hogy az aszály miatt kiszáradó Fly folyón lehetetlenné válik a kibányászott réz szállítása a Pápuai-öböl felé.
Drasztikus hatások
A kisded Jézusról kapta nevét a Csendes-óceán abnormálisan meleg felszíni tengerámlása, amely jellemzően karácsony idején jelentkezik először. Az általában 9–12 hónapig tartó jelenségre először a 19. század végén figyeltek fel halászok. Az óceán trópusi légi cellájában, a Déli Oszcillációban jelentkezik. Hatására Dél-Amerikában viharok keletkeznek, Észak-Amerikában megnőhet a hőmérséklet, ugyanakkor az Atlanti-óceánon gyengül a hurrikánok ereje. Kelet-Afrikában több csapadék eshet, míg a kontinens más részeit, ahogy Ausztráliát is, szárazság sújtja.Az El Nino ellentéte a La Nińa, amely a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti területeire jellemző. Ekkor a tenger lehűl az Egyenlítőnél szokatlanul erős passzátszelek miatt. Ausztrália és Ázsia egyes részein idéz elő esőzéseket, ugyanakkor globálisan is hűvösebb időt okozhat.
Az El Nino ellentéte a La Nińa, amely a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti területeire jellemző. Ekkor a tenger lehűl az Egyenlítőnél szokatlanul erős passzátszelek miatt. Ausztrália és Ázsia egyes részein idéz elő esőzéseket, ugyanakkor globálisan is hűvösebb időt okozhat. -->
