Az export élteti az etanolgyártást

Alaposan felkavarja az ezredforduló óta jelentősen növekvő bioetanol-ágazatot is az, hogy tavaly nyár óta jelentős mértékben csökken. A bioetanolt előállító üzemek piacai két nagy részre oszthatók, ez a két terület pedig Magyarországon gyökeresen eltérően teljesít. Az Európai Unióban minden tagállamban meglévő bekeverési arány van 2020-ig, a korábbi vállalásoknak megfelelően Magyarországon például 10 százaléknyi bioetanolt kell elérni az üzemanyagokon belül. Ez az arány tagállamonként változó, de a vállalások miatt 2020-ig folyamatosan növekszik. Ezért a hazai bioetanol termelésére fix kereslet van az EU-ban – mondta el a Világgazdaságnak Kovács-Gajdács János, a Magyar Bioetanol Szövetség szóvivője. A hazai bioetanol jelentős része, hozzávetőleg 90 százaléka exportra megy, döntően az uniós tagállamokba. Ez az évtized végéig tartó keresletnövekedés a termelési kapacitás folyamatos növelésére készteti a termelőket.

Más a helyzet a közvetlen értékesítéssel: az E85-ös üzemanyag értékesítésével kapcsolatban már nem mondható el, hogy ennyire jól menne – véli Kovács-Gajdács János. Az E85, vagyis a növényi alapanyagokból készült üzemanyag korábban jövedékiadó-mentességet élvezett, ekkor mindazok, akiknek a járműve be tudta fogadni ezt, széles körben tankoltak belőle, hiszen jóval olcsóbb volt, mint a hagyományos benzin és a gázolaj. Azt követően, hogy az E85 is jövedékiadó-köteles lett, a forgalom nagymértékben visszaesett, hiszen az árelőny lényegében eltűnt. Ez a benzinár nagyarányú csökkenése is igaz volt, amióta jelentősen olcsóbbá vált a tankolás, még inkább erősödött ez a trend. Mára az E85 magyarországi forgalma marginálissá vált – emelte ki a szóvivő. Az E85-nél ráadásul nem csupán a jövedéki adóval kell számolni, hanem azzal is, hogy ebből az üzemanyagból a gépkocsi fogyasztása akár 10-20 százalékkal is több lehet. Korábban így is megérte növényi alapú üzemanyagot tankolni, ma már azonban alig fogy ebből a termékből. Az E85-ös forgalma Észak-Európában ezzel szemben stabil, az ottani tudatosabb vásárlók – ha gépjárművük alkalmas erre – akkor is ilyet tankolnak, ha ez nem jelent árelőnyt a hagyományosabb üzemanyagokhoz képest.

Az érintett hazai bioetanol-előállítók, így a Hungrana és a Pannonia Ethanol, inkább a bekeverési arányra alapozva működnek, mint az E85-ös hazai forgalmára. Előbbire hosszú távú szerződéseket is kötöttek, ezek érvényessége azonban nem tart örökké.

„Ezeket a szerződéseket akkor kötötték, amikor a kőolaj hordónkénti ára még 80-85 dollár körül mozgott” – mondta el a Világgazdaságnak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese szerint ezzel jelenleg nincs gond, probléma akkor lesz, ha ezek a szerződések lejárnak.

Petőházi szerint a növénytermesztőket egyelőre még nem érintik a változások, részben a bekeverési arány támasztotta kereslet miatt, amely folyamatos alapanyag-utánpótlást von maga után. Magyarországon a bioetanol-gyártás nagyjából 2 millió tonna kukoricát vesz fel. Ha ez nem lenne, akkor ezt a termésmennyiséget exportálnák a termelők – tette hozzá az elnökhelyettes. Petőházi Tamás szerint a termelőket azért sem érinti közvetlenül a kőolaj árzuhanása és az ebből fakadó változások, mert a meghatározó felvevőpiaca a magyar kukoricatermelésnek az állatok hizlalása, ezen felül pedig a kukorica exportra kerül.

Az állattenyésztés és a bioetanol-gyártás viszonya azonban nem volt mindig felhőtlen. Jelenleg az alacsony terményárak miatt némi lélegzethez jutottak a tenyésztők, még ha az állati termékek felvásárlási ára is csökkent. Korábban azonban az állattartók azzal vádolták a bioetanol-ágazatot, hogy felveri a kukorica és más növények árát a globális piacokon.
Korábban a magas kőolajárhoz valóban drága kukorica társult. Két éve Erdélyi István, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója jelentette ki lapunknak: „A bioüzemanyag-gyártás egyértelműen versenytárs számunkra, és az is egyértelmű, hogy ez az iparág drágítja a takarmányokat. Ráadásul az áremelkedés mértékével az állattartás és az állati termékek feldolgozása messze nem tud lépést tartani.” Erdélyi akkor úgy nyilatkozott: a megoldást a második generációs bioüzemanyag-gyártás, vagyis a hulladékokból készülő etanol jelentené.

A melléktermék is hasznosítható

A bioetanol-gyártás melléktermékével, a DDGS-sel állatok is etethetők. Az eljárás végén maradó kukoricatörköly ugyanis magas fehérjetartalma miatt részben kiválthatja az importból származó szóját. Ez illeszkedhetne a kormányzat GMO-ellenes törekvéseibe is, ugyanis amíg az importszója több mint 90 százaléka genetikailag módosított, az idehaza termelt kukorica hagyományos nemesítésű. A DDGS takarmánycélú felhasználása Nyugat-Európa nagy sertéstelepein már gyakorlat, a hazai hizlalás átállítása azonban akár több százmilliós vagy milliárdos beruházást igényelne az egyes telepeken a korszerű technológia megvásárlása és üzembe helyezése miatt.