Elkerültük a katasztrófát, de Matolcsy egyedül nem oldhat meg mindent

A 2008-as pénzügyi válság szinte mindent megváltoztatott a bankszektorban. Az államok, a jegybank, az üzleti szektor, és a bankrendszer ügyfeleinek gondolkodását is átalakította - mondta el Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján. A gazdaságelméletben szavai szerint sok alapvető fontosságú dolog megváltozott. Kiemelte: az árfolyamok és az infláció közötti kapcsolatban is hatalmas változásokat láthatunk, a szoros kapcsolat nagymértékben megváltozott, ami már nem annyira merev és erős.

A mostani válság az állam hozzáállását is megváltoztatta a bankszektorhoz. Új törvényeket kellett bevezetni, hogy elejét tudják venni az újabb válságnak – fejtette ki. Minden szereplő egy kicsit unortodox szereplővé vált mindennapi viselkedésében.

2010 óta Magyarországnak sikerült átfordítania a gazdaságot, sikeres fiskális politikát vezettük be, csökkentettük az államadósságot, ezen felül a bankrendszer is nagymértékben megváltozott – sorolta. A bankrendszer tejes hozzáállása megváltozott, és a magyar háztartások is megváltoztatták attitűdjüket, felelősebbé, konzervatívabbá váltak – vélekedett Matolcsy. 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank megváltoztatta a monetáris politikáját, az alapkamat történelmi mélypontra esett. „Bevezettük a növekedési hitelprogramot, és annak érdekében is közbeavatkoztunk, hogy a kormányzati adósság törlesztését az önfinanszírozási programmal segítsük” - mutatott rá. Egy idő után azonban vissza kell térnünk a normál működési módra. Bizonyos unortodox módszereket meg kell őriznünk, de vissza kell térnünk a normál működéshez – vélekedett. Új, szilárd szabályozói rendszer kell, hogy megakadályozzuk a pénzügyi válságokat. A kormányzatnak segítenie kell a bankrendszert abban, hogy hiteleket nyújtsanak és beruházásokat finanszírozzanak.

Patai: a régiós átlagnál sokkal nagyobb a rossz hitelek aránya

Magyarországon az elmúlt két és fél évben hitelmentesen növekszik a gazdaság - mondta el Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója a konferencián. Ő is utalt arra: Matolcsy György előadásának fő üzenete az volt, hogy több hitel kell a rendszerbe. „Ha valaki ismeri Matolcsy urat, akkor tudja, ez így lesz” - mondta Patai, utalva arra, hogy akár újabb intézkedések is jöhetnek.

"A gazdaság növekszik, de a hitelvolumen csökken, pedig a hitelhez jutás feltételein a bankrendszer javított” - hangsúlyozta Patai. Az elmúlt négy-öt évben nem volt profitábilitás, így nem várhattunk hitelnövekedést sem. Azokban az országokban, ahol a rossz portfolió aránya menedzselhető volt, ott a hitelvolumen növekedése is nagyobb, mint ott, ahol a hitelportfolió minősége rosszabb. „Egy olyan országban élünk, ahol a régiós átlagnál sokkal nagyobb a rossz hitelek aránya” - mutatott rá.

Amióta EU-tagok vagyunk, az uniós pénzek átvették az FDI szerepét – mondta Patai, hozzátéve, hogy Magyarországon az európai pénzek jelentősége nagyon nagy. Az előző uniós ciklusban a GDP közel 20 százalékának megfelelő EU-pénzt kaptunk. „Amikor külföldi bankárok Magyarország uniós kilépést vetik fel, akkor azt szoktam mondani, hogy nincs olyan politikus, aki ezt megkockáztatná. Ez olyan mértékű pénzbeáramlás az EU-tól, mint a Marshall-terv volt” - hangsúlyozta.

Rámutatott: a pénzügyi szektor hozzájárulása a GDP-növekedéshez nulla alatt van úgy is, hogy nő a gazdaság. „A legjobb esetben 100 milliárdos problémáink voltak, de amikor 2011-ben jött a végtörlesztés, több 100 milliárdos lett a gond. Nem beszélve a tavalyi évről, amikor őrületes terhet jelentett a devizahitelek átváltása. Ez nem ugyanaz a helyzet, mintha egy normálisan működő bankrendszertől várnánk el a növekedést” – mondta Patai, üzenve a monetáris tanácsnak.

Azokban a szektorokban, ahol a bankrendszer korábban nagyon aktív volt – szolgáltatások és ingatlanfinanszírozás – az elmúlt négy évben nem láthattunk növekedést. Nőtt azonban a nem magyar bankok által nyújtott hitelek jelentősége a magyar vállalatoknál. Patai kiemelte: az összes magyar vállalat pénzügyi pozíciója javult, ami rossz hír a bankrendszer számára, mert a cégek megtakarítanak, és nem pedig hitelt vesznek fel. „Ezt meg kell fordítani” - hangsúlyozta. Patai Mihály szerint őrület, hogy úgy nyújtanak lakossági jelzáloghitelt, hogy nincs joguk a jelzálogjoghoz a Parlament döntése alapján. Szerinte ez szintén visszahúzza a hitelezést. Patai Mihály úgy látja, hogy monetáris politikai eszközökkel ezeken a problémákon nem lehet változtatni, csak akkor, ha más gazdaságpolitikai eszközök is a hitelezés növekedést szolgálják.

Sehol nem volt ekkora banki veszteség

Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese dicsérte az MNB-t, mert sokat tettek a növekedésért. A gazdasági növekedés visszatérésében nagy szerepe volt a bátor kamatvágásoknak, a növekedési hitelprogramnak, valamint a lakossági devizahitelek forintra váltásának. „Katasztrofális helyzetbe került volna a bankrendszer és az ügyfelek, ha nem váltották volna át tavaly a devizahiteleket” - mondta Bencsik.

A régióban sehol nem láthattunk akkora veszteséget a bankszektorban, mint Magyarországon. Az extra költség 2800 milliárd forint volt, ami az elmúlt öt évben felmerült - mondta Bencsik. "Ez megegyezett a saját tőkével" - tette hozzá.

Így látják Magyarországot a külföldi jegybankárok

A konferencián felszólaló Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke szerint tavaly magas GDP-növekedés volt Lengyelországban, Magyarországban, Csehországban és Litvániában is. A közös a négy országban az, hogy mindannyian alacsony kamatkörnyezeten mentek át. Ennek következményeként elsősorban a hitelfelvételek alacsony költségszintjét szokták említeni, ami miatt a vállaltok több hitelt vehetnek fel, beruházhatnak, és a háztartások többet fogyaszthatnak, de persze a túlzott hitelfelvétel sem jó.

A banki kamatok csökkentése azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a felfusson a hitelezés a régióban. „Lehet, hogy a kevés hitel azért van, mert a kereslet alacsony szintű, és nem a kínálat miatt” - fejtegette. Arra lehetett számítani, hogy a cégek az alacsony kamatkörnyezetben sok hitelt vesznek fel, ez azonban nem valósult meg, de az alacsony kamatok a piaci szereplőket arra késztethetik, hogy pénzügyileg kedvezőbb lehetőségeket keressenek a befektetésekre, hiszen nulla százalék körül vannak a betéti kamatok – mutatott rá Marek Belka. Szerinte ez buborékokat okozhat egyes eszközpiacokon. A háztartások pedig ingatlanba fektethetnek, ami kontrollálatlan ingatlanár-növekedéshez vezethet. Ha ezt hitelből finanszírozzák, akkor adósságcsapdába kerülhetnek – vélekedett a lengyel jegybank elnöke.

Bogdan Olteanu, a román jegybank alelnöke szerint kezdünk átfordulni a túlszabályozottság oldalára. Kiemelte: Romániában az eurócsatlakozás kapcsán erőteljes az emberek elkötelezettsége a belépés irányába, de ehhez intézményi erőfeszítéseket kell tenni. Fel kell épülnie a konvergenciának, és le kell számolni azzal a veszélyes illúzióval, hogy az eurózónához való csatlakozás el tudja odázni a reformokat – vélekedett. Szerinte ennek ellenkezője igaz, miután a versenyképességet erősítő reformok kellenek a csatlakozáshoz.

Andreas Ittner, az osztrák nemzeti bank alelnöke szerint Matolcsy helyesen állapította még, hogy a válság mindent átalakított. Az osztrák bankok az elsők voltak, amelyek megjelentek a régióban. A történelmi kapcsolatokon kívül az osztrák export körülbelül egynegyede Közép-Kelet-Európa felé irányul. Ez azonban nem egy egyirányú utca – vélte.

Miközben az osztrák bankok nyereségesek a közép-kelet-európai régióban, „legnagyobb sajnálatomra” 2011-től veszteségeket könyveltek el Magyarországon. „Ez nem tette kényelmessé az osztrák bankok helyzetét” - mutatott rá. A nyereségesség csökkenése nem kizárólag a gazdaság ciklikus visszaesésének számlájára írható, ennek a magyarázata az is, hogy egyes országokban unortodox intézkedéseket foganatosítottak.