Kínai vizit az USA-ban: első az üzlet

Államfői minőségében először érkezik ma az Egyesült Államokba Hszi Csin-ping kínai elnök – a Kínai Kommunista Párt főtitkára –, nemcsak az ENSZ közgyűlésén szólal fel, hanem hivatalosan tárgyal Barack Obama amerikai elnökkel is.

A látogatás gazdasági jelentőségét a partnerek az útvonal megtervezésével is demonstrálták: Hszi az USA nyugati partján, a hi-tech ipar fővárosában, Seattle-ben száll le először, ahol gyárlátogatásra megy a Boeinghoz. Utána részt vesz egy olyan fórumon, ahol a Microsoft és a kínai internetpolitikáért felelős társaság lesz a házigazda, a vendégek között pedig ott lesznek az Apple, a Facebook, az IBM és az Uber vezetői, ide a kínai államfőt elkíséri Jack Ma is az Alibabától és Robin Li a Baidutól. Az amerikai média számos írásban emlékeztetett rá: Kína az egyik legfontosabb piac az USA sok IT-vállalata számára (ilyen például az Apple vagy a Dell), mások előtt viszont bezárta kapuját (Facebook), vagy kivonulásra kényszerítette őket (Google), miközben maga is gőzerővel fejleszti a saját tech iparát.

Akár már itt is szóba kerülhet az a téma, amelyet másnap és harmadnap Hszi Obamával is megvitathat Washingtonban, és amelyet az USA a tárgyalások egyik központi témájának szán, ez pedig a kiberbiztonság kérdése. A legutóbbi amerikai megnyilatkozások szerint soha nem látott mértéket öltöttek a szellemi tulajdont érő kínai támadások, beleértve az intellektuális kémkedést is. Az USA szankciókat fontolgat a kínai hackerekkel szemben – írta a The New York Times, emlékeztetve arra, hogy ez ügyben nemrég egy magas rangú kínai illetékes folytatott tárgyalásokat Washingtonban.

Hasonlóan fontos témaként kezeli az USA az új kínai nemzetbiztonsági törvényt is, amelyet Peking a növekvő fenyegetésekre, a terrorizmus mellett épp az internetes kémkedésre hivatkozva hozott meg. Amerikai üzleti körökben azért aggódnak emiatt sajtóértesülések szerint, mert veszélybe kerülhetnek a szabadpiaci működés feltételei, például azért, mert a Kínában működő vállalatoknak az új előírások szerint „biztonságos és ellenőrizhető” informatikai rendszereket kell használniuk. Inkább katonai jelentőségű, de gazdasági szempontból is fontos a Dél-kínai-tenger kérdése: Kína a saját felségvizének tekinti a világ legforgalmasabb vízi útvonalainak tartott tenger 80 százalékát, és az USA már korábban felszólította, hogy hagyjon fel ott a mesterséges szigetek létrehozásával, nem is beszélve a rájuk telepített katonai létesítményekről.

Kínai részről gazdasági téren a kereskedelmi együttműködés erősítése az egyik fő deklarált cél – a két ország külkereskedelmi forgalma tavaly 6,6 százalékkal 550 milliárd dollárra nőtt a kínai állami CCTV által idézett adatok szerint. Az USA-val egyenrangú nagyhatalmi kapcsolatra törekvő Hszi Csin-ping tárgyalási helyzetét azonban nyilván nem könnyíti meg, hogy a kínai gazdaság felől az utóbbi időkben nem sok jó hír érkezett, a sanghaji és a sencseni tőzsde összeomlása pedig az egész világon kisebbfajta pánikot váltott ki. A kínai vezetés által hozott gazdaságélénkítő intézkedések hatása még várat magára, a három éve, Hszi hatalomra kerülésekor meghirdetett reformprogram – beleértve az állami szektor átalakítását – egyelőre nagyon lassan halad.