Erre várt a gazdaság: Magyarország űrkutatási programot indít, itt a nagy bejelentés – ez már nem csillagászat, kőkemény üzlet
A konferenciát megnyitó Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke szerint a szervezet egyik legfontosabb célkitűzése „hogy egyesítse a kutatóhálózaton belüli és az egyetemi szférában, illetve azon kívül felhalmozott erőket”. A rendezvényt ennek megfelelően stratégiai jelentőségű találkozónak nevezte. A megnyitón felszólalt Charles Simonyi űrhajós is, aki videóüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy ,,az űrkutatás többé nemcsak technológiai kérdés, hanem Magyarország versenyképességének kulcsa is egyben. Hiszen a jövő a tudásalapú országok versenye lesz.”
A legfontosabb bejelentés az volt, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
űrkutatási programot indít,
hogy a magyar űrkutatás még szorosabban kapcsolódjon a magyar társadalom és a gazdaság számára közvetlenül hasznosuló tudományos eredményekhez.
Az űrkutatás világszerte az egyik leggyorsabban növekvő, stratégiai jelentőségű ágazattá vált. A globális űrgazdaság már nem kizárólag tudományos kérdés: alapvetően befolyásolja a távközlést, a navigációt, a klíma- és környezetmonitorozást, a biztonságot, az egészségügyi innovációkat, valamint a mesterséges intelligenciára és adatgazdaságra épülő új iparágak fejlődését.
A HUN-REN új űrkutatási programja erre a globális átalakulásra reagál. A kezdeményezés elősegíti, hogy a magyar kutatási kapacitások könnyebben bekapcsolódjanak az európai és nemzetközi űrkutatási értékláncokba, és hogy az alapkutatástól az alkalmazott fejlesztésekig terjedő eredmények mérhető társadalmi és gazdasági hasznosulást teremtsenek.
A program tervezése megkezdődött, és annak eredményeit még idén bemutatja a HUN-REN. A program határozott célkitűzése, hogy hosszú távon erősítse Magyarország pozícióját az űrkutatáshoz kapcsolódó globális innovációs ökoszisztémában.
Jakab Roland a HUN-REN céljairól: az űrkutatás az egyik legmegtérülőbb befektetés
A stratégiai keretet Jakab Roland vezérigazgató rajzolta meg, aki a Világgazdaságnak adott interjúban az űrszektor gazdasági dimenzióját emelte ki. Mint mondta:
„Az űr ma már nemcsak a csillagászatra korlátozódik, hanem a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő pályája, ahol az OECD becslése szerint minden befektetett euró átlagosan hatszoros-hétszeres megtérülést hozhat.
Ez tehát nem költség, hanem az egyik legmagasabb hozamú befektetése lehet egy országnak.”
Arra a kérdésre, hogy Magyarország beszállítóként vagy stratégiai partnerként jelenhet meg a globális űrgazdaságban, Jakab úgy válaszolt: „Mind a kettőre vannak már szép példáink.” Hozzátette ugyanakkor:
a lehetőségek még jelentős bővülés előtt állnak, és a valódi előrelépést az értékláncokba való mélyebb bekapcsolódás hozhatja el.
A vezérigazgató szerint elsősorban azok a kutatási területek lehetnek meghatározók, amelyek közvetlen gazdasági hasznot hordoznak. Ide sorolta a műszerfejlesztést, a gyógyszeripari kutatásokat, a navigációs rendszerek tökéletesítését, valamint az időjárás-előrejelzést, amely az agrárium számára is kézzelfogható előnyt jelenthet.
Az űrt ebben az összefüggésben különleges laboratóriumként írta le, ahol mikrogravitációs környezetben olyan kísérletek végezhetők, amelyek új hatóanyagok fejlesztését indíthatják el, és jelentősen lerövidíthetik egyes betegségek gyógymódjainak kutatását.
Kutatásból szabadalom, szabadalomból vállalkozás
Jakab Roland egyértelművé tette: a HUN-REN egyik legfontosabb célja a kutatási eredmények erőteljesebb gazdasági hasznosítása. „Fokoznunk kell a szabadalmi aktivitásainkat, a licencek létrehozását, valamint a spin-off és spin-out vállalkozások elindulását.”
Ennek érdekében olyan ösztönzőrendszert kívánnak kialakítani, amely végigkíséri az ötleteket a fejlesztési szakaszokon, egészen a piacképes termékekig.
A modell nem pusztán a finanszírozásról szól: a kutatókat abban is támogatnák, hogy pontosabban lássák, hol helyezkedik el egy-egy fejlesztés az ipari értékláncban, milyen licenc vagy szabadalom épülhet rá, továbbá mely ágazatoknak teremthet üzleti lehetőséget.
Ezt a munkát dedikált szakértői hálózattal és pénzügyi forrásokkal erősítenék meg. A technológiatranszfer felgyorsítását szolgálja a tavaly létrehozott HUN-REN Tech is, amely aktívan keresi a kapcsolatot a kutatóintézetekkel, és technológiai, illetve üzleti konzultációval támogatja a piaci együttműködések kialakítását.
Meglévő erősségekre építenének
A befektetői érdeklődés kapcsán Jakab Roland hangsúlyozta: első lépésként azokat a területeket kell megerősíteni, ahol Magyarországnak már most is gazdag tapasztalata van. Példaként a sugárvédelmet és a sugárdózismérést említette, kiemelve, hogy jelenleg is működnek olyan magyar fejlesztésű eszközök, amelyek az űrhajósok sugárterhelését valós időben monitorozzák.
A műszerfejlesztés mellett a gyógyszerkutatás is ilyen irány lehet, különösen a mikrogravitációban végzett vizsgálatok miatt. Jakab szerint ezek az eredmények nemcsak tudományos értéket képviselnek, hanem az ország tudásközpontjaiban hasznosuló, exportképes kompetenciát is teremtenek.
A hazai ökoszisztéma méretét jól jelzi, hogy a magyar űripar ma már több mint száz vállalkozást foglal magában. A Space Summit egyik deklarált célja éppen az volt, hogy a kutatói és vállalati szereplők között aktív kapcsolatépítés induljon el.
Egyértelmű stratégiai cél
Legfontosabb célunk, hogy a magyar űrkutatási szektor váljon az európai ellátási lánc megkerülhetetlen résztvevőjévé
– ismertette a vezérigazgató. Úgy látja, ehhez minden alap adott: a képzett kutatói állomány, a modern infrastruktúra és a friss űripari tapasztalatok egyaránt.
A rövid távú siker mércéjét pragmatikusan határozta meg: ha a konferencia nyomán új együttműködések jönnek létre kutatóhelyek és vállalatok között, vagy elindul egy olyan projekt, amelyben magyar kutatók munkája jelenik meg a föld körüli pályán, az már kézzelfogható előrelépés.
AI mint kutatási infrastruktúra
A HUN-REN a mesterséges intelligenciára is kulcstényezőként tekint. Az AI for Impact program keretében infrastruktúrát építenek, képzéseket indítanak, és olyan eszközöket vezetnek be, amelyek gyorsíthatják az adatelemzést és a kutatási folyamatokat.
Jakab szerint az AI elsődleges hozadéka a sebesség, de az áttörést az jelentheti, ha a kutatók új összefüggéseket is felismernek a nagy adathalmazok feldolgozásával.
