Mélyponton a munkanélküliség

Az elsődleges munkaerőpiac javulásának és a közfoglalkoztatás felpörgésének hatására egy év alatt 134 ezren találtak munkát, így nyáron a rendszerváltás óta nem látott újabb csúcsra, 4 millió 251 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Az elsődleges munkaerőpiacon (vagyis a cégeknél és a közmunkát leszámítva a közszférában) 60 ezerrel több embert foglalkoztatnak, közmunkásként pedig 61 ezerrel többen dolgoznak, mint tavaly június és augusztus között.

A közfoglalkoztatottak száma ezzel elérte a 226 ezer főt, amit szintén rekordnak számít. Szakértők szerint ebben szerepet játszhat az is, hogy a nyári szabadságolások idején a munkaügyi hivatalokban a 25 év alatti nappali tagozatos képzésben részt vevőket önkormányzatokhoz küldik dolgozni, ami ugyan nem közfoglalkoztatás, de nagyon hasonlít ahhoz, és a munkaerő-felmérés válaszadói úgy is értékelhetik tevékenységüket.

Nemcsak a foglalkoztatás nőtt, hanem egy év alatt egy százalékponttal 6,7 százalékra – több mint egy évtizedes mélypontra – csökkent a munkanélküliségi ráta is. Ez 39 ezer fős mérséklődést jelent, most 304 ezren keresnek állást a hivatal szerint. Miután felmérésről van szó, így van hibahatár is, amely jelen esetben 14 ezer. Vagyis lehet, hogy ennyivel kevesebb vagy több a munkanélküliek száma. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nyáron szezonális hatások miatt mindig többen dolgoznak, mint az év más időszakaiban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai kissé magasabb munkanélküliséget mutatnak. Szerintük augusztus végére a nyilvántartott álláskeresők száma 15,6 százalékkal csökkent egy év alatt, azonban még így is megközelíti a 340 ezret.

Ha azt feltételezzük, hogy a közmunkások állástalanok lennének a program nélkül – vagyis az elsődleges piacon nem tudnának elhelyezkedni –, akkor több mint 500 ezer munkanélkülit számlálhatnánk, ami 11 százalék feletti rátát jelent. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat tovább szépítik a külföldön dolgozó magyarok is: egy év alatt 13 ezerrel 113 ezerre nőtt a más országokban dolgozó magyarok száma. Ez is rekord, ahogy a közmunkások száma is. Igaz, mindezt leszámítva is élénkülést láthatunk a munkaerőpiacon.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája nagymértékben, 3,7 százalékponttal 18,2 százalékra csökkent, ám az állástalanok több mint egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak 5,7, az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája 5,4 százalékra csökkent.

Miután az elsődleges munkaerőpiac a foglalkoztatás javulásának felét adja, elemzők arra számítanak, hogy a kedvező trend folytatódhat, noha szezonális hatások miatt az év vége felé növekedhet a munkanélküliség. Ez valószínűleg csak akkor kerülhető el, ha a kormány még jobban felpörgeti a közfoglalkoztatási programot. „Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik” – emelte ki Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint még tovább mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, mások azonban a téli hónapok közeledésével emelkedést várnak. A tavalyi 7,7 százaléknál idén mindenképpen alacsonyabb, 7 százalékhoz közeli rátát várnak a szakértők az év egészében, jövőre pedig folytatódhat a csökkenés.

Akik állás nélkül vannak, azok viszont egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Álláskeresési járadék csak három hónapig jár, ennyi idő alatt azonban sokaknak lehetetlen küldetés elhelyezkedni. A KSH szerint a munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónapról 19,2-re növekedett egy év alatt. A munkanélküliek közel fele, 48,5 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A 20–64 éves korcsoport esetében (amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre) a foglalkoztatási ráta egy év alatt 2,5 százalékponttal 69,5 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalék célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a férfiaknál 76,7, a nőknél 62,5 százalék a ráta.

A foglalkoztatás több mint 130 ezres éves szintű bővülése azt mutatja, hogy sikeresen teljesült az öt évvel ezelőtt erre vonatkozóan meghirdetett gazdaságpolitikai cél: ma már félmillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben – mondta. Ebből a növekményből körülbelül 320 ezer munkahely jött létre az elsődleges munkaerőpiacon (ebbe a közmunkások nélküli közszféra is benn van), 150-160 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma, és 50-60 ezren külföldön vállaltak munkát.

A foglalkoztatás több mint 130 ezres éves szintű bővülése azt mutatja, hogy sikeresen teljesült az öt évvel ezelőtt erre vonatkozóan meghirdetett gazdaságpolitikai cél: ma már félmillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben – mondta. Ebből a növekményből körülbelül 320 ezer munkahely jött létre az elsődleges munkaerőpiacon (ebbe a közmunkások nélküli közszféra is benn van), 150-160 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma, és 50-60 ezren külföldön vállaltak munkát.-->