Végre kiderült, hogy miért lassult a magyar gazdaság növekedése
A magyar gazdaság 2,7 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévi 3,5 után – erősítette meg az előzetes GDP-adatot a KSH.
A gazdasági növekedés lassulásához hozzájárult, hogy a mezőgazdaság nagymértékű visszaesése jelentősen rontotta az összteljesítményt. Ez az ágazat 0,6 százalékponttal húzta vissza a GDP-t az első negyedévi 0,2-es visszaesés után. A növekedés lassulása egyben azt is jelenti, hogy nem csak a mezőgazdaság, hanem más szektorok teljesítménye is rosszabb volt, mint az első negyedévben.
A KSH jelentése szerint termelési oldalról nézve az ipar hozzáadott értéke 6,1, ezen belül a feldolgozóiparé 7 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.
Az építőipar teljesítménye 6,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt bővült. A mezőgazdaság teljesítménye 17 százalékkal csökkent – ez utóbbi volt az, amelyik jelentősen visszahúzta a GDP-növekedését.
Összességében az látszik, hogy az első negyedhez képest a kissé lassabban növekvő ipar, valamint a mezőgazdaság óriási visszaesése magyarázta azt, hogy 3 százalék alá bukott a GDP-növekedés üteme. Ilyen alacsony növekedésre 2013 harmadik negyedéve óta nem volt példa. Igaz, a bázis is rendkívül jó volt: a tavalyi második negyedévben 4,1 százalékkal nőtt a GDP, amikor jól teljesített az ipar, az építőipar és a már a szolgáltatások is dinamikusan nőttek.
Felhasználási oldalról számolva a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest; a háztartások fogyasztási kiadása 3 százalékkal bővült. Az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás és a lakásszolgáltatások esetében emelkedett a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében csökkenést mértünk – írja a KSH.
A külföldiek magyarországi fogyasztása továbbra is nagyobb arányban nőtt, mint a magyarok külföldi fogyasztása.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 1,6 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 0,9 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként a végső fogyasztás 2,1 százalékkal bővült.
A háztartások fogyasztása 1,5 százalékpontot magyarázott felhasználási oldalról a GDP 2,7 százalékos növekedéséből, vagyis a kiskereskedelmi forgalom a fogyasztásnál nagyobb mértékű bővülése egyértelműen a gazdaság fehéredésére utal, és nem arra, hogy az emberek jóval többet vásárolnának a korábbiaknál. Ráadásul a külföldiek növekvő hazai vásárlásai is megdobják a kiskereskedelmet.
A beruházások az első negyedéves 1,1 százalékpontos visszaesés után most ugyanennyivel növelték a GDP-t, a nettó export viszont már csak 1,4 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez az előző negyedévi 3,1 után. Összhangban a várakozásokkal felhasználási oldalon a készletek húzták le a GDP-t, ugyanis a készletek visszaesése 1,3 százalékponttal fogta vissza a növekedést.
Az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal nőtt. A termelési oldalon a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,6, az iparé 1,2, az építőiparé 0,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé 0,2 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás részei közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,6, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4, a közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,3 százalékkal emelkedett. Az export 1, az import 3,2 százalékkal nőtt.
