BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A munkaerőhiány hajtja fel a béreket

Átlagosan 2,6 százalékkal nőttek a bérek 2015-ben – derült ki a Hay Group független tanácsadó cég legfrissebb bérpiaci felméréséből, amelyben közel 500 vállalat vett részt.

Eszerint akkor is 2,3 százalékkal emelkednek a reálkeresetek az idén, ha 0,3 százalékra felkúszik az infláció üteme. A felmérés szerint átrendeződött az ágazatok hierarchiája is: folytatva a többéves trendet, az ipari vállalatok idén is átlag feletti fizetésemelést adtak dolgozóiknak, holott régebben ezek a cégek a legfukarabb vállalatok közé tartoztak. A termelő vállalatok között ráadásul jóval az országos átlag alatti a béreket befagyasztó cégek aránya – hívta fel a figyelmet a tanácsadó cég elemzése.

„Ezek a vállalatok már nem csupán a mérnöki, hanem a fizikai dolgozói és operátori munkakörökben is egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzdenek” – mondta Magyar Szilvia, a Hay Group szenior tanácsadója.
Érezhető ez a trend a kereskedelemben is, az ágazat szintén súlyos szakemberhiánnyal küzd. Az Auchan például 4200 munkavállalót érintő, 10 százalékos, összesen 1,2 milliárd forintba kerülő bérfejlesztésről állapodott meg a minap a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). E nélkül ugyanis immár képtelenség úrrá lenni a kritikussá vált ágazati munkaerőhiányon – számolt be a Népszabadság.

A képzett szakemberek egy része külföldre távozik, de a magasabb fizetések miatt egyre többen igazolnak át az autóiparba is. Az Auchan lépése nyomán várhatóan a többi kiskereskedelmi lánc is emelésre kényszerül, már amennyiben szeretnék megtartani vagy még inkább erősíteni jelenlegi álláspiaci pozíciójukat.

A bankszektor azonban küzd az állami terhek és a válság hatásaival: a pénzügyi vállalatok csak az átlag alatti fizetésemelést tudtak végrehajtani. Folyamatosan növekszik ugyanakkor a kifizetett bónuszok aránya, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók és a vállalatok egyre nagyobb része képes teljesíteni a kitűzött célokat.

A cég úgy véli: várhatóan tovább nő az alapbéren kívüli juttatások szerepe is. Miközben néhány évvel ezelőtt a teljesítményalapú bónuszok az összes munkavállaló átlagát tekintve a fizetési csomagnak csupán 7 százalékát tették ki, mára ez a szám 9,5 százalékra kúszott fel.
A Hay Group 2016 elejére vonatkozó előrejelzése kevésbé kecsegtető, ami a béremelést illeti. Az elemzők ugyanis 2,3 százalékos inflációt jósolnak, miközben a tervezett béremelés mértéke csak 3 százalék körüli lesz.

A reálbér növekedés tehát folytatódik ugyan, de jelentősen lassul. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hétfőn azt mondta: szakszervezetük stratégiai célja, hogy akkora mértékű legyen a jövő évi emelés, amely hatással lehet akár az elvándorlásra is. Nincs azonban még időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal. A konfliktusok esélyét pedig növeli, hogy a tárgyalófelek mozgástere szűkült a 2016-os költségvetés korábbi elfogadása miatt.

A bértárgyalások során, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán azt szeretnék elérni, hogy a nettó minimálbér elérje az egyfős egykeresős létminimum értékét. Ez nagyjából 20 ezer forintos növekedést jelentene.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek