BUX 41,906.58
0.00%
BUMIX 3,960.45
0.00%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,580
0.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OPUS 193.2
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,834
0.00%
0.00%
ALTEO 2,390
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,645
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
GOPD 9,020
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,226
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A pangás réme fenyeget

Lassul a világgazdaság növekedési üteme az idén a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint. Ennek főként a feltörekvő piacok egyre gyengülő teljesítménye az oka. Kína, a nyersanyagárak csökkenése és a közelgő amerikai kamatemelés hármas kihívás a világgazdaság számára. A prognózis szerint a magyar a visegrádi gazdaságok sereghajtója lesz ismét.

A világgazdaság szerény, 3,1 százalékos növekedésre lehet képes ebben az évben, s ez az ütem 0,3 százalékponttal alacsonyabb a tavalyinál, 0,2 százalékponttal pedig az IMF júliusi előrejelzésénél. A múlt évhez képest a fejlett országok szinte érzékelhetetlen módon gyorsítanak, miközben a feltörekvő és fejlődő térség tovább lassít. Kína, Brazília, Oroszország veszít a lendületéből, aminthogy számos olajexportáló és nyersanyagtermelő ország is megsínyli az árak esését. A prognózist azonban lefelé módosíthatják a jól észlelhető kockázatok: kevesebb tőke áramlik a feltörekvő gazdaságokba, és a pénz- és tőkepiacokon is nagy ingadozások várhatók.

Az IMF ma hozta nyilvánosságra az őszi limai ülésszakra készült előrejelzését. A vaskos elemzés bemutatóján azt mondta Maurice Obstfeld, a pénzügyi intézmény új vezető közgazdásza, hogy a globális gazdaságot három erőteljes hatás éri. Egyrészt Kína új gazdasági szerkezetet alakít ki, az export és beruházás vezérelte modellről a fogyasztás és a szolgáltatások jellemezte rendszerre áll át. S miközben ez hosszabb távon szükséges és üdvözlendő folyamat, jelenleg visszafogja a növekedést, és kedvezőtlenül hat a kereskedelmi kapcsolatokra is. Másrészt esnek a nyersanyagárak. A korábbi élénk kereslet beruházásokra ösztönzött ebben az ágazatban, és az árak felfelé kapaszkodtak. Ám ahogy Kína lassít, süllyednek az árak, s ez a folyamat az utóbb időben még gyorsult is. Harmadrészt, az Egyesült Államokban valóban közeleg a kamatemelés ideje, de ez a lépés nem marad majd következmények nélkül a feltörekvő és fejlődő piacokra nézve. Sajnos, mondta Obstfeld, az élénk és minden térségre kiterjedő növekedés csodaszerét még nem sikerült fellelni.

A növekedés visszafogott iramú, s térségek között és régiókon belül is nagyon egyenlőtlen. A fejlett országok a tavalyi 1,8 után idén 2,0, jövőre 2,2 százalékkal növekedhetnek, de a nyersanyagexporttól függő Kanada és Ausztrália helyzete nehezebb. Az amerikai tempó megközelíti a három százalékot, de az eurózónáé csak a másfelet, míg Japán ennek is csak a felét érheti el. A feltörekvő piacok a pénzügyi válság kirobbanása után még 7,5 százalékos ütemet diktáltak, de 2011-ben már 6,3, 2014-ben 4,6 százalékkal bővültek, míg idén az iram négy százalékra esik vissza. Ebből persze kiveszi a részét Kína, amely fokozatosan majdnem hat százalékra  fékez, miközben Brazília és Oroszország súlyos visszaeséssel kínlódik. Igaz, India hét százalék fölé ugró irama bizakodásra adhatna okot, de nyilván nem ellensúlyozza a többiek lanyhuló teljesítményét.

A fejlett térséget leginkább az a veszély fenyegeti, hogy a mérsékelt növekedés pangásba süllyed a feltörekvő piacok csökkenő kereslete miatt is. Az IMF eleve aggódva ír a mindössze két százalékra csökkenő amerikai s az ettől is elmaradó euróövezeti potenciális növekedésről. További aggodalom, hogy ha emelkedik az amerikai irányadó kamat, akkor még kevesebb tőke áramlik a feltörekvő országokba, ami súlyos kihívásnak ígérkezik. A valutaalap szakértői nem kétlik, hogy az amerikai jegybanknak most már belátható időn belül döntenie kell a nulla százalék közelébe levitt kamatról. De újra felhívják a nyíltpiaci bizottság tagjainak a figyelmét, hogy csak akkor emeljék meg a kamatot, ha valóban meggyőződtek a foglalkoztatási helyzet javulásáról és az infláció élénküléséről. A piacokat pedig egyértelmű üzenetekkel készítsék fel a várható fejleményekre. Másutt, elsősorban az eurózónában, de azon kívül is, fenn kellene tartani a rendkívül laza monetáris politikát, az eszközvásárlásokat, sőt a negatív alapkamat bevezetését is érdemes megfontolni, ahol ez a módszer működhet.

Ami a közép-európai térséget illeti, a feltörekvők közé sorolt Magyarország és Lengyelország háromszázalékos erőteljes növekedésre lehet képes. Ha azonban az IMF szerint fejlettnek számító cseh és szlovák gazdaságra készült előrejelzést is figyelembe vesszük, akkor idén és jövőre a 3,0 és  2,5 százalékos magyar iram a leggyengébbnek látszik, mert a másik három ország mindkét évben ennél érdemben jobban teljesíthet.

Nincs minden gazdaságra érvényes azonos receptje az IMF-nek, ezt Obstfeld is hangsúlyozta, de az bizonyos, hogy az alacsony kamatok korában az infrastrukturális beruházások támogatása és a szerkezeti reformok végrehajtása serkenthetné a vészesen lecsökkent potenciális növekedési ütemeket, aminek előretekintve lehetne kedvező, a bővülést ösztönző hatása

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek