BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Angus Deaton, az alulnézet forradalmasítója

A Princetonban tanító Angus Deaton kapja idén a közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztás, a szegénység és az életszínvonal kutatásában elért eredményeiért.

Több száz év egyenlőtlen fejlődésének következményeivel szembesül éppen Európa: a magasabb életszínvonalra vágyó tömegek maguk mögött akarják hagyni a leszakadó térséget, hogy jobb körülmények közé kerüljenek a fejlett világban. Ezt válaszolta hétfőn princetoni otthonából telefonon egy újságírói kérdésre a hetvenéves Angus Deaton professzor, miután a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy idén ő kapja a svéd jegybank által 1969-ben alapított közgazdasági Nobel-díjat (pontosabban Nobel-emlékdíjat).

Azért vetették fel épp a migráció kérdését, mert a tudós elmélyülten foglalkozott az alacsony jövedelmű, fejlődő országok helyzetével, a fogyasztás és a szegénység megfigyelésén keresztül. Bár kutatásai mind a döntéshozók, mind a tudományos élet szereplői számára új szempontokat és összefüggéseket tártak fel, a népvándorlás megállítására vagy kezelésére neki sincs más javaslata, mint hogy csökkenteni kell a szegénységet. Ez persze csak hosszabb távon lehetséges, és mielőbb megoldást kellene találni a politikai, társadalmi, katonai feszültségek levezetésére.

Angus Deaton 1945-ben született a skóciai Edinburgh-ben, a nyolcvanas évek eleje óta tanít az amerikai Princeton Egyetemen, amerikai–brit kettős állampolgár; a díj megalapítása óta ő a hetvenhatodik tudós, aki e kitüntetésben részesült (eddig huszonnégyen kapták meg önállóan). A díjhoz nyolcmillió svéd korona jár.

Azért esett rá a svéd akadémikusok választása, mert a nyolcvanas években ő dolgozta ki azt a rendszert – John Muellbauerrel együtt –, amely képes megbecsülni az egyes termékek iránt megnyilvánuló keresletet. A kilencvenes években a fogyasztás és a jövedelem kapcsolatát feszegette. Ezt követően pedig a fejlődő országok háztartás-statisztikáira alapozva a szegénység és az életszínvonal mérésének új módszereit fejlesztette ki. A bizottság választása nagyon is időszerűnek látszik: a pénzügyi válság után a fejlett országok az elégtelen kereslet csapdájában vergődnek, és világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a vagyoni, jövedelmi, fejlettségbeli egyenlőtlenség.

A deatoni rendszer alkalmas arra is, hogy a kormányok kiszámítsák – föltéve persze, hogy szakértői ismerik a szakirodalmat –, hogy például az élelmiszerek áfájának vagy a személyi jövedelemadó kulcsainak a csökkentése mely társadalmi csoportokat hoz jobb, melyeket rosszabb helyzetbe. A tudós azt észlelte, hogy az egyéni háztartások jövedelme, illetve fogyasztása és megtakarítása egészen másként alakul, mint a makrogazdasági átlag. Ezt a paradoxont úgy oldotta fel, hogy nem az összesített és átlagolt makrogazdasági adatokból indult ki, mint előtte sokan, hanem a háztartások egyéni döntéseit vizsgálta, és így jutott – az adatsorokon alulról felfelé haladva – a politika számára is hasznosítható következtetésekre.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek