BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Leapasztja a tartalékot a törlesztés

Argentína hétfőn kifizeti a most lejáró Boden 15 kötvényeket, összesen 5,9 milliárd dollár értékben, kedden pedig új kötvényeket bocsát ki – jelentette be pénteken Axel Kicillof gazdasági miniszter. A keddi kötvényaukciótól a most lejáró összértéknél 500 millió dollárral többet remélnek; az új, Bonar 20 néven futó dollárkötvényeken 8 százalékos kupon lesz.

A ma teljesítendő adósságszolgálat jelentősen megcsapolja Argentína devizatartalékát, amelynek nettó összege a Reuters becslése szerint 14–16 milliárd dollár között lehet, ami kevesebb mint háromhavi import fedezésére elegendő. (A hivatalos jegybanki adat szerint a tartalék több mint 32 milliárd dollár, de ebbe beleszámolják azt a 11 milliárd dollárt, amely a Kínával kötött tavaly devizaswap-egyezmény alapján vehető igénybe, valamint a magánbankok kötelező tartalékait is.) Piaci elemzők szerint az október 25-i elnökválasztásra készülő kormányzat hajlandó magas árat fizetni azért, hogy feltöltse a tartalékokat – amiből az utóbbi két hónapban becslések szerint 3 milliárd dollárt költöttek a peso védelmére –, és az új Boden kötvény vásárlói két számjegyű hozamokra számíthatnak.

Az úgynevezett Boden kötvényeket 2005-ben kezdte kibocsátani Argentína, hogy fizetni tudja lejáró adósságait azt követően, hogy 2001 végén fizetésképtelenséget jelentett be 95 milliárd dollárnyi kötvénytartozás után. A külföldi devizában (dollárban), de a helyi szabályozás szerint kibocsátott papírokat azért kellett bevetni, mert az ország a csőd után nem tudott megállapodni a kötvénytulajdonosok egy csoportjával – ezek jellemzően amerikai hedge fundok –, ezért a nemzetközi piacokon csak nagyon korlátozottan tud forráshoz jutni. A most lejáró Boden-kötvények hozama a 2008-as válság mélypontján az 50 százalékot is elérte a Bloomberg adatai szerint, de 2012 júniusában is elszaladt 20 százalékig, amikor híre kelt, hogy a dollárban jegyzett papírokat esetleg pesóra konvertálják.

Azok a befektetők, akik bírták idegekkel, és nem szórták ki papírjaikat sem a kormány és a kiegyezésre nem hajlandó kötvénytulajdonosok pereskedése, sem az argentin gazdaság gondjai, közte a szárnyaló infláció miatt, végül elnyerik méltó jutalmukat. Aki kezdettől fogva megtartotta a hétfőn kifizetendő Boden kötvényt, az 135 százalékos megtérülést könyvelhet el – idézte a Bloomberg a Bank of America elemzését –, szemben a feltörekvő piacokon e tíz év alatt elérhető 93 százalékkal. Abban azonban így is egyetértenek általában a szakértők, hogy bármilyen vezetése legyen is Argentínának a választás után, végre megállapodásra kellene jutnia a járandóságukat követelő kötvénytulajdonosokkal, mert a stagnáló gazdaság mellett külső forrás nélkül nem fogja tudni hosszabb távon finanszírozni a költségvetési hiányt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek