„Az MNB a devizakötvény-vásárlásai során a piaci árjegyzőkkel áll kapcsolatban, a Templetonnal (és más alapkezelőkkel) nincs kapcsolata” – válaszolta a Világgazdaság azon kérdésére a jegybank, hogy vásároltak-e a harmadik negyedévben az alapkezelő papírjaiból (vagyis: segítették-e közvetlenül a cég kivonulását a magyar piacról). A közlés szerint az MNB az ügyletek megkötésének időpontjában nem tudja, hogy melyik végbefektetőtől kerülnek hozzá a papírok, erről a közvetítők nem szolgálnak információkkal.
Mint arról beszámoltunk: a Franklin Templeton folytatta kivonulását a hazai piacról az elmúlt hónapokban. A Totalreturn.hu nevű blog szerint különösen a 2018-ban lejáró dolláros állampapírból értékesítettek sokat a harmadik negyedévben, miközben ez az értékesítés nem látszott meg a kereskedésen. Ez akkor elképzelhető, ha a jegybank a vevő. A gyanút alátámaszthatja a nemzeti bank mérlegstatisztikája is, amely szerint a jegybanki mérleg eszköz oldalán megjelent az „államháztartás” soron egy devizakötvényekre utaló 90 milliárd forintos tétel.
A jegybank ezzel kapcsolatban annyit közölt: a devizakötvény-vásárlási program alapvető célja az ország külső adósságát és sérülékenységét oly módon csökkenteni, hogy a magyar állam devizakötvényeit a másodlagos piacon megvásárolja. „Ezzel a döntően nem rezidensek által tartott devizakötvények hazai kézbe kerülnek, így csökken a bruttó külső és a piaci szereplők által szintén kitüntetett figyelemmel követett rövid külső adósság pályája” – fejtették ki.
