Rekordalacsony lett a deficit

Nem csak az előző évek GDP-adatai lettek szebbek a Központi Statisztikai Hivatal felülvizsgálata után, hanem a gazdaság teljesítményéhez mért államadósság és a költségvetési hiány is jobb lett a korábban közöltnél, miután a számláló növekedett. Tavaly év végén nem 76,9, hanem csak 76,2 százalékos volt a GDP-arányos államadósság, 2013-ra pedig 76,8 százalékot mutat a statisztika, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb a korábbinál.

A KSH szerdán készítette el a GDP-revízióját, amelyből kiderült, hogy tavaly 3,7 százalékkal (32 180 milliárd forintra) nőtt a GDP, azelőtt pedig 1,9 százalékkal. A 2014-es adatot 0,1 százalékponttal, a 2013-asat pedig 0,4-gyel módosította felfelé a hivatal. A legnagyobb változást a GDP-növekedésre az jelentette a rutinrevízió mellett, hogy az áfaelkerülés hatását már nem csak a háztartásokra, hanem a vállalati szektorra is megbecsülték.

A költségvetési hiányt is kissé lejjebb tolta a friss adat: tavaly 2,5 százalék volt a deficit (0,1 százalékponttal alacsonyabb az eddiginél) az EDP-jelentés szerint, ugyanannyi, mint 2013-ban; vagyis a hiányt nem módosította érdemben az új GDP-adat. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint elérhető az idei évre tervezett 2,4 százalékos deficit és 3,1 százalékos gazdasági növekedés.

Az államadósság azonban mindössze egy hajszálnyit csökkenhet az idei év végére, 76,1 százalékra, és azt a gazdasági tárca is kiemeli, hogy az uniós források tényleges beérkezése Brüsszelből befolyásolhatja az adósságrátát. A kifizetések részleges befagyasztása miatt a kormány adósságfelvétellel, illetve a költségvetés többletbevételéből fizette az unió által támogatott beruházásokat, ez azonban nem befolyásolja az uniós módszertan szerinti hiányt, csak a pénzforgalmit. Ha viszont nem érkezik be a pénz az év végéig, akkor az államadósság csökkenése kérdésessé válhat. Ennek azonban egyre kisebb az esélye.

A kedvező költségvetési és adósságpályát megerősítik a KSH tegnapi számai is. A kormányzati szektor első féléves hiánya a GDP 1,1 százaléka volt, vagyis 184 milliárd forint. Az előző év azonos időszakához képest nagymértékben, 324 milliárddal csökkent a deficit. A bevételek 8,5, míg a kiadások mindössze 3,6 százalékkal nőttek. Az áfabevételek 7,5, a jövedelemadóból származó pénzek 3,5, az EU-alapoktól kapott támogatások pedig 29 százalékkal nőttek. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy eredményszemléletben elszámolható a forrás annak ellenére, hogy effektíve nem érkezett be.

A kedvező számok mögött a második negyedév jó teljesítménye áll. Április és június között a nettó hitelfelvétel mindössze 23 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 0,3 százaléka. Ilyen alacsony hiányra utoljára 2001-ben volt példa. A második negyedévben a kiadások még visszafogottabban emelkedtek, mint az elsőben, miközben a bevételek emelkedése is felgyorsult. Mindezek alapján valóban elérhetőnek látszik a 2,4 százalékos eredményszemléletű deficit, sőt, ha az idei GDP-számokat is felfelé módosítaná a KSH a revízió során, akkor ismét megszépülne a múlt.

Év közben nőtt az adósság

Az államadósság az idei év közepén ugyan 79,6 százalékra emelkedett az MNB adatai szerint, de az év hátralévő részében csökkenhet. Az adósság növekedéséhez a forint gyengülése 508 milliárd forinttal, a hitelfelvétel pedig 397 milliárd forinttal járult hozzá. Ebben 195 milliárd forintos szerepet játszott a Budapest Bank állami megvásárlása. Ráadásul az adatok felülvizsgálata az idei adósságszámot is lejjebb hozhatja később.