A World Trade Monitor című havi kiadványt gondozó holland gazdaságpolitikai elemzőintézet úgy számítja, hogy a harmadik negyedévben mindössze 0,7 százalékkal emelkedett a kereskedelmi forgalom. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 2,8, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,1 százalékos igen szerény gyarapodást prognosztizál erre az évre. Novemberi előrejelzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csupán kétszázalékos gyarapodást rögzített, miközben a világgazdaság növekedését 2,9 százalékra vitte le.
Súlyos aggodalmának adott hangot e jelenség láttán Angel Gurria, az OECD főtitkára, aki rávilágított: a válság előtt a globális bővülésének üteme kétszeresen meghaladta a világgazdaság növekedési iramát, az utóbbi években azonban ez a trend megfordult. Az ipari államokat összefogó párizsi székhelyű szervezet szerint 2012-ben és 2013-ban főként az amerikai visszaesése és az eurózóna pangása befolyásolta kedvezőtlenül a kereskedelmi folyamatokat, idén Kína gazdasági szerepváltása hoz nehéz helyzetbe egy sor országot. A nyersanyagexportban érdekelt államok közül Ausztrália, Oroszország, Brazília és Kanada szenved, a szoros kereskedelmi kapcsolatok lanyhulása miatt pedig Japán, Dél-Korea és általában egész Délkelet-Ázsia.
Ennek nyomán egyes elemzők már a hosszú globalizációs időszak lezárultáról értekeznek. Ám egészen eltérő képet vázol fel a HSBC megbízásából az Oxford Economics, amely a globalizáció harmadik nagy hullámának közeledtét jósolja tanulmányában. A szerzők azt mondják, hogy 2050-re a világexport eléri a 68,5 ezer milliárd dollárt, vagyis a jelenlegi forgalom négyszeresét. Az új technológiák, közpolitikák, új vállalatvezetési modellek, logisztikai módszerek nyomán milliók emelkedhetnek ki a szegénységből, ahogy a feltörekvő országok ténylegesen felzárkóznak a fejlettek mögé. A most közzétett jelentés abból indul ki, hogy a gazdaságokat elválasztó „fizikai határok” mindinkább eltűnnek. Vagyis nem veszi számításba azt az eshetőséget, hogy a menekültválság miatt összeomolhat az uniós schengeni rendszer, hatásában tovább mérsékelve a nemzetközi kereskedelmet is.
Az átalakulás legfőbb haszonélvezője Ázsia lesz, amely a világexportban a mai 33 százalékról 46 százalékra növeli részesedését. Az elemzők szerint a klímaváltozás megfékezését szolgáló nemzetközi megállapodások nyomán javul az energiahatékonyság, az energiafelhasználásban egyre nő a megújuló források szerepe. A háromdimenziós nyomtatás lehetővé teszi, hogy a megrendelt termékeket a fogyasztók maguk állítsák elő. Általában véve a kereskedelem mindinkább a szolgáltatásokra épül, s nem annyira az áruk szállítására, ahogy ma már a film, a könyv és a zene is digitális úton éri el a vásárlókat.
