BUX 52,349.65
-1.45%
BUMIX 4,308.05
-0.83%
CETOP20 2,491.96
-0.32%
OTP 17,690
-1.61%
KPACK 8,300
-2.35%
0.00%
-3.53%
-0.51%
-0.91%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,550
0.00%
RABA 1,370
+0.74%
0.00%
-0.35%
0.00%
0.00%
+0.91%
-0.72%
-3.22%
-0.98%
-2.97%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,652
-0.30%
-0.66%
ALTEO 2,320
+0.43%
0.00%
-0.40%
EHEP 1,645
-2.66%
-1.25%
-3.11%
MKB 1,972
0.00%
-0.55%
+0.12%
-11.50%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
0.00%
+2.91%
+0.62%
+1.64%
-1.76%
NUTEX 15.46
-1.78%
GOPD 12,800
-0.78%
OXOTH 4,572
-0.82%
-3.57%
NAP 1,780
-1.49%
0.00%
-1.34%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A leggyengébb év jöhet 2009 óta

Elsősorban Kína és a feltörekvő országok gazdasági növekedési ütemének a lassulása miatt 2015-ben alig bővül a világkereskedelem, s bizonyosan a legrosszabb évét zárja 2009, a válság mélypontja óta.

A World Trade Monitor című havi kiadványt gondozó holland gazdaságpolitikai elemzőintézet úgy számítja, hogy a harmadik negyedévben mindössze 0,7 százalékkal emelkedett a kereskedelmi forgalom. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 2,8, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,1 százalékos igen szerény gyarapodást prognosztizál erre az évre. Novemberi előrejelzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csupán kétszázalékos gyarapodást rögzített, miközben a világgazdaság növekedését 2,9 százalékra vitte le.

Súlyos aggodalmának adott hangot e jelenség láttán Angel Gurria, az OECD főtitkára, aki rávilágított: a válság előtt a globális kereskedelem bővülésének üteme kétszeresen meghaladta a világgazdaság növekedési iramát, az utóbbi években azonban ez a trend megfordult. Az ipari államokat összefogó párizsi székhelyű szervezet szerint 2012-ben és 2013-ban főként az amerikai import visszaesése és az eurózóna pangása befolyásolta kedvezőtlenül a kereskedelmi folyamatokat, idén Kína gazdasági szerepváltása hoz nehéz helyzetbe egy sor országot. A nyersanyagexportban érdekelt államok közül Ausztrália, Oroszország, Brazília és Kanada szenved, a szoros kereskedelmi kapcsolatok lanyhulása miatt pedig Japán, Dél-Korea és általában egész Délkelet-Ázsia.

Ennek nyomán egyes elemzők már a hosszú globalizációs időszak lezárultáról értekeznek. Ám egészen eltérő képet vázol fel a HSBC megbízásából az Oxford Economics, amely a globalizáció harmadik nagy hullámának közeledtét jósolja tanulmányában. A szerzők azt mondják, hogy 2050-re a világexport eléri a 68,5 ezer milliárd dollárt, vagyis a jelenlegi forgalom négyszeresét. Az új technológiák, közpolitikák, új vállalatvezetési modellek, logisztikai módszerek nyomán milliók emelkedhetnek ki a szegénységből, ahogy a feltörekvő országok ténylegesen felzárkóznak a fejlettek mögé. A most közzétett jelentés abból indul ki, hogy a gazdaságokat elválasztó „fizikai határok” mindinkább eltűnnek. Vagyis nem veszi számításba azt az eshetőséget, hogy a menekültválság miatt összeomolhat az uniós schengeni rendszer, hatásában tovább mérsékelve a nemzetközi kereskedelmet is.

Az átalakulás legfőbb haszonélvezője Ázsia lesz, amely a világexportban a mai 33 százalékról 46 százalékra növeli részesedését. Az elemzők szerint a klímaváltozás megfékezését szolgáló nemzetközi megállapodások nyomán javul az energiahatékonyság, az energiafelhasználásban egyre nő a megújuló források szerepe. A háromdimenziós nyomtatás lehetővé teszi, hogy a megrendelt termékeket a fogyasztók maguk állítsák elő. Általában véve a kereskedelem mindinkább a szolgáltatásokra épül, s nem annyira az áruk szállítására, ahogy ma már a film, a könyv és a zene is digitális úton éri el a vásárlókat.

Kapcsolódó cikkek