Szeptemberben 5,1 százalékos átlagos éves bérnövekedési ütemet regisztrált a statisztikai hivatal, valamivel kisebbet az eddigi idei csúcsnál, az augusztusi 5,4 százaléknál. A közfoglalkoztatottak nélkül 5,3 százalékos a bővülés (számuk a kilencedik hónapban nem változott érdemben az egy évvel korábbihoz képest, így a torzító hatás is kisebb). A csökkenő árak miatt mindez gyors, 5,5, illetve 5,7 százalékos reálbér-növekedést jelent.
Mindebben az állami béremelések játszanak szerepet: közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési szférában 8,2 százalékkal voltak nagyobbak a keresetek a tavaly szeptemberinél. Ennek részben a szociális szférában kifizetett kiegészítő pótlék, leginkább azonban a fegyveres testületek bérrendezése az oka. A közigazgatási-védelmi ágazatban 11 százalék feletti volt a bérnövekedés (augusztusban ennél is nagyobb volt: meghaladta a 20 százalékot), ezen belül azonban a szociális szférában kevesebb mint 5 százalékos keresetemelkedés volt. Felfelé húzza az állami jövedelmek átlagát a pedagógusok béremelése is: az oktatásban még szeptemberben is 6,6 százalékkal voltak magasabbak a keresetek az egy évvel korábbinál.
A versenyszférában viszont a bérek csak 4,2 százalékkal emelkedtek: leginkább az építőiparban nőttek a keresetek (7 százalék feletti ütemben), a feldolgozóipar 3,9 százalékkal emelt, míg a pénzügyi szférában csupán 1,2 százalékkal lettek magasabbak a bérek. Az első kilenc hónap hasonló képet mutat: január–szeptemberben a versenyszféra 3,7 százalékkal fizetett többet a dolgozóinak, a költségvetési 4,6 százalékkal. Az arányok tulajdonképpen változatlanok: előbbiben az építőipar, utóbbinál pedig a védelmi és oktatási ágazat húzza felfelé az indexet. Az állami béremelések tavaly 5,9 százalékot értek el, akkor is meghaladva a versenyszféra 4,5 százalékos ütemét (megint csak közfoglalkoztatottak nélkül számolva).
Noha a kormányzat 2010 óta változatlanul hagyta a közalkalmazottak illetményét alapvetően meghatározó bértáblát, az utóbbi időben megkezdett életpályaprogramok egyes területeken jelentős emelést hoztak. A fegyveres erők bérrendezése nyomán augusztus óta az átlagos keresetek már magasabbak a költségvetési szférában, mint a kevésbé stabil viszonyokat (kevesebb munkavállalói védelmet) nyújtó versenyszférában. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt nettó átlagbér szeptemberben az állami területen meghaladta a 169 ezer forintot, míg a versenyszférában valamivel 167 ezer forint alatt volt (kicsit csökkent az utóbbi hónapokban).
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén a stagnáló infláció és a 4 százalék közeli átlagos béremelés hatására 3,8–4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Jövőre hasonló ütemű bruttó béremelésre számítanak, ami az adócsökkentések miatt nettó 5,5 százalékos növekedést hoz magával. Ez a 2,3 százalékos inflációs rátával számolva is újabb 3 százalékos reálbéremelés – az alapforgatókönyv szerint. Az ütemet azonban tovább emelheti a fegyveres testületek határ menti szolgálata miatt kifizetett túlórák száma, és nincs kizárva az sem, hogy egyes hiányszakmában gyorsabb lesz a béremelkedés.
Több a munkahely, de nem a kereskedelemben
A versenyszférában 1 millió 919 ezer munkahelyet regisztráltak az öt fő feletti vállalkozásoknál szeptemberben, ez mintegy ötvenezerrel több a tavalyinál, s mintegy húszezret tesznek ki az ipari, ötezret a vendéglátós álláshelyek. A KSH szerint tízezerrel többen dolgoztak a keresekedelmi, gépjármű-javítási ágazatban, ám a Blokkk.com arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen belül a bolti kiskereskedelem létszáma csökkent februárhoz képest (ez a vasárnapi zárva tartás hatása). A szakportál arra hívja fel a figyelmet, hogy a reálbér-növekedés nyomán kialakuló fogyasztásbővülést, így a bevételek gyarapodását, nem követte a létszám emelkedése a boltoknál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.