Lassulni fog a magyar növekedés - ezt várja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság Magyarországnak idén 2,9, jövőre 2,2, 2017-ben pedig 2,5 százalékos gazdasági növekedést jósol a ma közzétett őszi gazdasági prognózisában.

Brüsszel úgy látja, hogy a magyar költségvetés egyensúlya is tovább fog javulni. A bizottság az idei évre 2,3, 2016-ra 2,1, 2017-re pedig 2 százalékos költségvetési hiányt jelez előre.

A Bizottság szerint az államadósság csak nagyon lassan fog csökkenni annak ellenére, hogy a költségvetési hiány alacsony marad. A tavalyi 76,2 százalékos GDP-arányos államadósság idén 75,8-ra csökken, jövőre pedig 74,5 lehet.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az uniós források lehívása már nem lesz olyan gyors, mint korábban, ami lassítja a gazdasági növekedést. A jövő évi átmeneti lassulás után azonban újra nagyobb növekedés várható. Ezt a bizottság szerint az új uniós költségvetési ciklus miatt ismét felgyorsuló forráslehívás fogja támogatni.

Idén és jövőre is segíteni fogja a gazdasági növekedést a belső fogyasztás, de a külső környezet is támogató marad. A háztartások fogyasztásának növekedésében fontos szerepet játszik, hogy az infláció alacsony és a nominálbérek jelentősen növekednek. A banki elszámoltatás jövedelemnövelő hatása azonban csak átmeneti – hívják fel a figyelmet. A fogyasztást a jövő évi 1 százalékpontos szja-csökkentés és a munkaerő-piac jó teljesítménye is segíteni fogja.

A munkanélküliségi ráta 2017-ben már csak 6 százalékos lesz az Európai Bizottság szerint, köszönhetően annak, hogy a gazdaság növekvő pályán marad. A foglakoztatás bővülését azonban nem csak a magánszektor, hanem a közfoglalkozatás is növelni fogja.

Jelenleg nincs infláció Magyarországon, de a Bizottság szerint jövőre 2 százalék közelébe kerülhet a pénzromlás üteme.  Az alacsony olaj- és élelmiszerárak, a kismértékű importált infláció és a szabályozott árak csökkenése miatt elkerülhető, hogy magasabb infláció alakuljon ki.  Az MNB célját csak 2017 végére fogja elérni az infláció a kibocsátási rés bezáródásával.

A Volkswagen-botrány azonban kockázatot jelent a magyar gazdaság növekedése szempontjából. A kínai gazdaság növekedésének lassulása és a feltörekvő gazdaságok rosszabb teljesítménye negatív hatással járhat Magyarországra nézve is. A mezőgazdaság idei első félévben látott visszaesése pedig az idei második negyedéves GDP-növekedés szempontjából jelent kockázatot. Ugyanakkor a háztartások bátrabban fogyaszthatnak azután, hogy a devizahiteleiket forintra váltották. A Bizottság szerint a menedékkérőknek nincs érdemi makrogazdasági hatásuk.