Még bóvliban maradunk - kiszámíthatóbb gazdaságpolitika kell
A Moody’s nem fogja kiemelni Magyarországot a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriából pénteken, de azt vélhetően megteszi, hogy a felminősítésre utaló pozitívra javítja az eddigi stabil kilátását – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. A magyar kormány már hosszú évek óta, az elemzők pedig az idei év elejétől azt várják, hogy a három nagy nemzetközi hitelminősítő hamarosan újra a befektetésre ajánlott sávba minősítse az országot. A cégek még 2011 végén vágták bóvliba Magyarországot, amikor az unortodox gazdaságpolitika a virágkorát élte, és majdnem meg kellett állapodni a Nemzetközi Valutaalappal egy hitelcsomagról.
A dolgok azonban azóta sokat változtak. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza például arra mutatott rá, hogy a magyar állampapírhozamok és a CDS-felár is alacsonyabb, mint a befektetésre nem ajánlott többi országé, vagyis a piacot nem érdeklik a hitelminősítők. Ezzel egyetért Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője is, aki ennek ellenére nem számít felminősítésre. Emlékeztet arra, hogy a Moody’s elemzése szerint erre akkor kerülhet sor, ha kiszámíthatóbbá válik a gazdaságpolitika, ami támogatja a növekedést, illetve, ha az államadósság határozottan csökken. Most legfeljebb a kilátás javulhat. Balatoni sem annyira optimista, úgy véli, hogy csak jövőre jöhet a Fitch felminősítése, amelyet a Moody’s és a Standard & Poor’s követhet.
Gárgyán Eszter szerint azonban jó esély van arra, hogy a Fitch Ratings november 20-án kiemelje Magyarországot a bóvli kategóriából, mert már fél év eltelt azóta, hogy pozitívra javították a korábbi stabil kilátást. (Az ország adósbesorolása mindhárom ügynökségnél egy szinttel marad el a befektetési kategóriából, de csak a Fitch tart érvényben pozitív kilátást, a másik két cégnél stabil a besorolás.)
Meglehet, hogy a Fitch mégis kivár, és csak akkor minősíti fel az országot, ha több megbízható információja lesz az államadósság trendjének csökkenő dinamikájáról. „Ha az év végi GDP-arányos államadósság csökken, és az állam devizaadóssága is mérséklődik a jövő év első felében a lejáratok miatt, az kedvezően befolyásolná a megítélésünket” – mondta Gárgyán. Kiemelte, hogy a lakossági devizahitelek álváltása is csökkentette a külső sérülékenységet. Jelenleg az államadósság 34 százaléka devizahitel, ez azonban jóval alacsonyabb az elmúlt években mért szinteknél. „A forintalapú állampapírpiacon is visszaesett a külföldiek aránya, miközben a piac stabil maradt” – mutat rá a Citi elemzője, utalva arra, hogy ebben a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja nagy szerepet játszott.
Több jel is utal arra, hogy a hitelminősítőknek érdemes kivárniuk. Ha mégsem csökken egységesen a bankadó – amit már a költségvetési törvényben elfogadtak –, akkor az újra kiszámíthatósági és hitelességi kérdéseket fog felvetni – mutatott rá Gárgyán Eszter. Szerinte ha a kormány megváltoztatja a bankadó csökkentésének koncepcióját, akkor azt az üzleti környezet újabb romlásának és a kiszámíthatóság csökkenésének értelmezhetik a hitelminősítők.
Sok múlik a bankadón
A Fitch fél évvel ezelőtt a kedvezőbb gazdasági adatok mellett a bankadó tervezett csökkentését is méltatta, vagyis ha mégsem valósulna meg a lépés – vagy más formában, adott esetben felrúgva az EBRD-vel kötött megállapodást –, akkor tovább késhet a felminősítés. A Fitch nagyobb kiszámíthatóságot is szeretne, ám az elmúlt fél évben ez nem következett be. A legtöbb elemző úgy kalkulál, hogy jövőre már két hitelminősítőnél is befektetési ajánlása lesz az országnak, ami csökkentheti az állampapírok hozamait, és stabilitást hozhat a kötvénypiacon.
