Óriási maradt a szakadék a gazdagok és a szegények közt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKissé csökkent, de még mindig óriási a szakadék a szegények és a gazdagok között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a társadalom legalacsonyabb jövedelmű húsz százaléka havonta 41 ezer forintot költött el fejenként fogyasztásra az első fél évben, a leggazdagabbaknak viszont közel 135 ezer forintot jutott erre. Ez azt jelenti, hogy 3,3-szeres a különbség a legjobb és a legrosszabbe helyzetűek kiadásai között. Két évvel ezelőtt még 3,6-szeres különbséget mért a KSH. Akkor a különbség nőtt, amiben az is szerepet játszott, hogy az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás eltörlése miatt nagyot nőtt a szakadék a szegények és a gazdagok között, és azóta lassú ütemben mérséklődik csupán.
Élelmiszerre több mint kétszer annyit (28 ezer forintot) költenek a gazdagok, mint a szegények. A legnagyobb, több mint nyolcszoros különbség a kultúrára és a szórakozásra fordított kiadásokban volt, de kiemelkedőek az eltérések a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásnál, valamint az oktatási kiadásoknál is. A tudás bővítésére a legfelső ötöd egy főre ötször annyit költ, mint a legalsó. De az egészségügyi kiadásoknál is jelentős, négyszeres a különbség.
A legalsó jövedelmi ötödben húsra és húskészítményre 4 ezer, a legfelsőben 7500 forintot fordítottak fejenként. Az élelmiszereken belüli legnagyobb, 3,3-szeres különbség a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb körülmények között élők gyümölcsvásárlási költéseiben volt, de jelentős, több mint kétszeres eltérést mért a hivatal a tej és tejtermékeknél, a zöldségnél és a burgonyánál.
A KSH elemzése kiemelte: az alsóbb jövedelmi ötödökben élők élelmiszer-fogyasztásának erős jövedelmi korlátja van, így ezek a háztartások különösen árérzékenyek, az átlagosnál több olcsóbb és kevésbé egészséges táplálékot – kenyeret és cereáliákat, olajokat, zsírokat vagy burgonyát – fogyasztanak. A leggazdagabbak zöldségből és gyümölcsből fejenként 1,5-1,6-szer, húsból, halból és készítményeikből 1,2-szer többet fogyasztottak, mint a legszegényebbek. A megvásárolt termékek átlagára is jelentősen különbözik. A legfelső jövedelmi ötöd háztartásai sokkal – akár 25 százalékkal is – drágább élelmiszereket vásárolnak. Kenyeret 26, húst és halat 14, zöldségeket 13, gyümölcsöket 10 százalékkal magasabb áron szereztek be a legalsó jövedelmi ötödhöz képest.
Egy átlagos háztartásban 72 ezer forintot fordítottak fogyasztásra az idei első fél évben, az átlagot pedig a főváros húzta felfelé. Magyarország legfejlettebb régiójában, Budapesten ez az összeg megközelíti a 100 ezer forintot, a városokban azonban csak 65, a községekben pedig 60 ezer forintot költhetett egy ember. A régiós bontás ennél is szembetűnőbb szakadékot mutat: a közép-magyarországi 90 ezer forintos összeg több mint másfélszerese az észak-alföldi átlagnak. Észak-Magyarországon is csak 62 ezer forintot költhetett egy ember, a dunántúli régiókban azonban már 70 ezer forint feletti számokat láthatunk.
Szeszes italok, dohányáruk 1 872 4 391
Ruházat és lábbeli 1 051 4 748
Lakásfenntartás és háztartási energia 10 530 27 770
Lakberendezés, háztartásvitel 1 333 5 329
Egészségügy 1 440 6 220
Közlekedés 3 584 16 277
Hírközlés 2 590 8 698
Kultúra, szórakozás 1 235 10 705
Oktatás 238 1 283
Vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás 1 402 7 824
Egyéb termékek és szolgátatások 2 511 13 192
Összesen 41 022 134 437
forrás: KSH -->
