BUX 42,271.29
+2.48%
BUMIX 3,964.87
+1.05%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,800
+2.81%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.41%
+2.61%
-0.81%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,645
+0.61%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
+0.49%
+0.63%
+0.46%
-0.83%
-1.91%
+1.75%
0.00%
+2.57%
OTT1 149.2
0.00%
-0.50%
MOL 2,880
+2.86%
DELTA 39.65
-0.88%
ALTEO 2,420
+2.98%
+0.93%
+1.73%
EHEP 1,640
+2.50%
-0.71%
+1.54%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.72%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-2.33%
+2.27%
-1.10%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,236
+1.48%
0.00%
-1.92%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Végre nem romlott tovább a magyar gazdasági növekedés

Már nem lassul tovább a magyar gazdasági növekedés a Világgazdaság konjunktúraindexe szerint, vagyis véget ért a másfél évig tartó trend. A GDP-növekedés 2 százalék felett stabilizálódhat.

Nem lassult tovább a magyar gazdaság az év utolsó hónapjaiban a Világgazdaság mutatója szerint. A gyorsulási irányadó (GYIA) 2,44 százalékos növekedésről tanúskodik novemberben, ami megegyezik az előző hónapok dinamikájával. Ezzel megszakadhat a gazdasági növekedés trendjének romlása. Októberhez képest 0,26 százalékkal növekedett a GYIA, ami némi élénkülést jelent a nyári hónapok 0,15-0,2 százalék körüli bővüléséhez képest, igaz, ez csak halvány emelkedés.

A tíz részindex fele növelte a GYIA-t, négy visszahúzta, és egy nem gyakorolt semmilyen hatást. Elsősorban továbbra is a pénzügyi indikátorok teljesítettek kedvezően, míg a makrogazdasági komponensek csökkentették a mutatót. Az öt pénzügyi részindex közül csak a reálkamat emelkedése hatott negatívan. A pénzkínálat reálértéke tovább növekedett, az Ifo-index javult, a BUX-index reálértéken emelkedett, a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség pedig csökkent. Főképp ennek a négy komponensnek a jó teljesítménye segített abban, hogy a GYIA havi alapon emelkedjen, és az éves index is megálljon a lejtőn.

A makrogazdasági komponensek közül egyedül a munkakeresés átlagos időtartamának a csökkenése (19,3 hónapról 19,1-re) hatott kedvezően, miközben a reálkeresetek havi alapon stagnáltak. A fogyasztási hitelek állománya csökkent, az ipari termelés volumene visszaesett, ráadásul a rendelési adatok sem sugallnak semmit jót a jövőre nézve.
A magyar gazdaság tavaly év elején még 3,5-4 százalékkal növekedett, az idei első fél évben azonban 3 százalék alá esett a GDP-növekedés. A harmadik negyedévben kiábrándítóan gyenge, 2,3 százalékos adatot publikált a KSH, ami meglepte az elemzőket.

A lassulásban nagy szerepet játszott a mezőgazdaság idei gyenge teljesítménye, de az ipari termelés lendületvesztése és az építőipar fékezése is komoly visszahúzó tényező volt. Egyedül a szolgáltatásokat jellemző dinamika tarthat ki, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a háztartások fogyasztása tartósan és erőteljesen növekszik. Ugyan az uniós források gyorsuló lehívásának hatása már kezd kifutni, de az idei negyedik negyedévben ez a tényező még érdemben támogathatja a növekedést. Sőt, néhány elemző az év végi gyorsulást sem zárja ki, mert 2015-ben lezárul az előző uniós költségvetési ciklus, amelyből jövőre már nem lehet forrásokat lehívni. Az új uniós ciklus kifizetései pedig döcöghetnek, éppen ezért több szakértő azt sem zárja ki, hogy a jövő év első felében tovább lassul a magyar gazdaság.

Ha viszont a mezőgazdaságnak sikerülne egy átlagos évet teljesítenie, akkor az részben kompenzálhatná az EU-források kiesését, ráadásul elindul a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának kivezető szakasza – amely sokak szerint inkább a program felpörgetése –, ráadásul a jegybank új hitelélénkítéssel is támogatni fogja a gazdaságot. Mindezek miatt nem valószínű, hogy 2 százalék alá csúszik a növekedés dinamikája.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek