A húszezres bankjegyek előállításával kapcsolatos idei ráfordításokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az éves jelentésében publikálja majd – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére a jegybank sajtóosztálya. Az utóbbi évek gyakorlata alapján tehát legalább 2016 májusáig várni kell arra, hogy megtudjuk, az MNB-nek mennyibe került a hétfőn megjelent új pénzek előállítása.
Némi fogódzkodót nyújthat azonban, hogy a június végén nagyjából hasonló mennyiségben a forgalomban lévő, mintegy 127 millió darab tízezres megújításának évében, 2014-ben közel 3,7 milliárd forintot költött az MNB bankjegyek gyártására, 28 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, amikor ilyen akcióra nem került sor. Ez egymilliárd körüli többletköltséget jelent, amit a címletcsere magyarázhat. Miután húszezresből valamivel kevesebb van forgalomban, ezért a megújításuk költsége is kevesebb lehet. Az is tudható, hogy az MNB bankjegygyártási ráfordítása várhatóan 15 milliárd forint lesz 2014–18 között.
A tízezresek lecserélése 2014 végén kezdődött meg, 2017 első felében a kétezer- és az ötezer-, a másodikban az ezerforintosok kerülnek sorra, legvégül, 2018-ban pedig az ötszázasok. A forgalomban levő, június végén közel 400 millió darabos, 3900 milliárd forint összértékű bankjegyek selejteződése, valamint a készpénzállomány folyamatos bővülése miatt a bankjegygyártási ráfordítások mintegy 60 százaléka, tehát kilencmilliárd forint a forgalomban levő címletek utángyártása esetén is felmerült volna – figyelmeztetett a jegybank.
Vagyis az új bankjegyek előállításának nettó költsége hatmilliárd forint lehet, ami még így is soknak tűnik a mostani címletekkel nemzetgazdasági szinten okozott 30 millió forintos kárhoz képest. Az MNB érvelése szerint az új bankjegysorozat kibocsátásával hosszú távon, három-öt éven túl a bankjegygyártási ráfordítások csökkenhetnek. Mindazonáltal a gazdaságosság kiemelt, de nem kizárólagos döntési szempont volt a Szabadság téren, a hamisítás elleni védelem, valamint a készpénzforgalmi környezet által megkövetelt műszaki megfelelőség biztosítása legalább ekkora súllyal esett a latba.
Hasonló indokkal került sor a mostanit megelőző, átfogó pénzcserére az 1990-es években, amikor az MNB a korábbi, avítt technikájú és részben elértéktelenedett bankjegyeket és érméket váltotta le. Az akkor forgalomba került címletek mostani megújítása beleillik az euró 2002-es bevezetése előtt még saját devizával rendelkező nyugat-európai országok gyakorlatába, miszerint a hamisítók elleni leghatásosabb fegyver 10-15 évente lecserélni a címleteket. Mindazonáltal abból, hogy a legutóbbi teljes érme- és bankjegycsere hét év alatt ment végbe, arra is lehet következtetni, hogy az Orbán-kormány a 2020-as évekig nem számol az euró magyarországi bevezetésével.
