Közel hétszázezer gyermek és fiatalkorú élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben tavaly Magyarországon. Ők olyan háztartások tagjai, amelyeknek nagyon alacsony a jövedelmük, a család keveset dolgozik (alkalmi vagy közmunkából él, vagy részmunkaidőben foglalkoztatják őket), nem jutnak hozzá az alapvető anyagi javakhoz. A szegénység elfogadott kritériumai felől nézve: megoldhatatlan probléma egy váratlan kiadás, nem kerül kétnaponta hús az asztalra.
A gyermekes háztartások általában is jóval szerényebb körülmények között élnek, mint a többiek. A gyermeket nevelő családokban 844 ezer forint az egy főre jutó éves jövedelem – az országos átlag 77 százaléka –, a gyermektelenek viszont fejenként 1,35 millió forintból gazdálkodhatnak (vagyis 1,6-szer annyi pénzük van, mint a gyermekeseknek).
A legkevesebb pénzből, egy főre vetítve évente 757 ezer forintból, azoknak a háztartásoknak kell kijönniük, ahol a szülők elváltak, vagy egyikük elhunyt. A gyermeküket egyedül nevelő szülők tavaly éves szinten 30 ezer forintos jövedelemcsökkenést szenvedtek el fejenként. Ennek okát a statisztikai hivatal sem tudja. Ferge Zsuzsa viszont lapunknak azt mondta, hogy akik egyedül nevelik a gyereküket, azok kevésbé tudnak elmenni közmunkára, ezért is csökkenhetett a jövedelmük. „Ha dolgoznak is, még akkor sem tudják érvényesíteni a családi adókedvezményt a kétkeresősökhöz hasonlóan, ráadásul a nyolc év alatt egy fillért sem emelkedett” – sorolta a szociológus.
Az egyszülős háztartások 56 százalékát érinti szegénység vagy társadalmi kirekesztés, ez 2013-ban még 63 százalék volt. A második legrosszabb helyzetben azok a családok vannak, ahol két szülő nevel három vagy több gyermeket. Tíz ilyen háztartásból négyen élnek kirekesztésben vagy szegénységben. A KSH úgy látja, a gyermekes háztartások jövedelmi helyzete az elmúlt években javuló tendenciát mutatott. „A trend elsősorban a családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének bővülésével magyarázható” – írták.
A Tárki felmérése szerint tavaly a gyermekek 22 százaléka számított jövedelmi szegénynek, miközben az átlag 17 százalékos volt. (Ebben a mutatóban csak azok vannak benne, akik a mediánjövedelem 60 százaléka alatt élnek.) „Ez azt jelzi, hogy a gyermekeket jobban sújtja a szegénység, mint másokat” – mondta a Világgazdaságnak Gábos András, a Tárki Társadalomkutatási Intézet vezető kutatója. „A válság csúcspontján az egyszülős háztartások egyharmadát sújtotta jövedelmi szegénység, mostanra csökkent ez az arány” – tette hozzá.
A KSH szerint ugyan két év alatt nagymértékben, közel 150 ezer fővel mérséklődött a szegénységben vagy kirekesztésben élő gyermekek száma, a megelőző években azonban érdemi növekedést láthattunk. A mérséklődés összefügg azzal, hogy a családban többet dolgoznak, ám a statisztika csalóka. A munkaszegénység csökkenését részben a közfoglalkoztatással hozta összefüggésbe Gábos András, mivel a változás elsősorban az alacsonyan képzettek, általában a magas szegénységi kockázatúak körében történt.
Azok a gyerekek a szegénységi küszöb alatt rekedhetnek – mutat rá a KSH –, akiket csak egyik szülőjük nevel. A egyszülős háztartások 18 százaléka van kitéve annak a veszélynek, hogy tartósan a szegénységi küszöb alatt ragad.
