Öt százalékkal visszaeshetnek jövőre a beruházások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az utóbbi években s különösen tavaly az uniós pénzek táplálták a magyar gazdaságot. Nélkülük a gazdaság egyáltalán nem bővült volna – ezt hangsúlyozza a GKI Gazdaságkutatónak a csütörtökön közzétett friss előrejelzéséhez fűzött elemzése. Az EU-forrásokból megvalósított és az autóipari fejlesztések azonban kifulladnak, így jövőre térségi összevetésben is erőteljesen, öt százalékkal eshetnek vissza a beruházások az idei stagnálás után.
Ennek nyomán a GKI arra számít, hogy a múlt évi 3,7 százalékos iram után idén 2,7, 2016-ban 2,3 százalékkal bővül a magyar gazdaság. Utóbbi prognózis kicsivel magasabb a szeptemberi előrejelzésnél. Ennek oka az, hogy idén a mezőgazdaság gyenge teljesítményének bázishatása érvényesül jövőre, másrészt a bankadó csökkentésének lehet élénkítő hatása. A fogyasztás 2,5 százalékkal emelkedhet. A GKI szakértői hozzáteszik: a perspektíva hiánya miatt se a tőke, se a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik.
Az elemzés rámutat: 2010 és 2014 között a bruttó hazai termék (GDP) évente átlagosan 1,3 százalékkal, a régiós országok átlagánál kevésbé növekedett. Ezzel szemben az EU-támogatások évente átlagosan a nemzeti jövedelem 4,4 százalékát tették ki, Litvániával együtt a régióban a legmagasabbat. Ha az EU-támogatások nálunk is csak a nemzeti jövedelem két százalékát érték volna el, mint a térségben általában, akkor a magyar GDP nem vagy csak minimálisan, évente 0,2 százalékkal emelkedett volna. A GKI szerint „nem a magyar reformok működtek, hanem az uniós pénzek”. A pénzbeáramlás rendkívül kedvező makrogazdasági, egyensúlyi hatásai mellett azonban a támogatások felhasználásának mikrogazdasági hatékonysága – jórészt a korrupció miatt – igen alacsony.
A statisztikai munkanélküliségi ráta éves átlagban 2016-ban 6,7 százalék körüli szintre csökken. A GKI számításai szerint a valóságos ráta azonban 9-10 százalék környékén van. A közfoglalkoztatás egyre inkább akadálya, semmint segítője a valódi munkahelyek létrejöttének. A minőségi munkaerőből pedig egyre nagyobb a hiány.
