Ismeretlen vizekre ért a rubel

Az árfolyam volatilis, de ez nem összeomlás – ezekkel a szavakkal kommentálta az állami Novosztyi hírügynökségnek Dmitrij Peskov tegnap a rubel újabb meredek zuhanását. Vlagyimir Putyin szóvivője szerint senki sem hiheti, hogy a jegybanknak ne volna terve egy összeomlás elkerülésére, az államfőnek pedig nem áll szándékában semmilyen válságtanácskozást összehívni a rubel miatt.

Peskov azután szólalt meg, hogy a rubel–dollár-árfolyam tegnap 5,3 százalékos gyengüléssel egy időre megközelítette a 86-os szintet a moszkvai tőzsde azonnali kereskedésében. Egy nappal korábban, 4 százalék fölötti esés után még a 80,92-es szint számított történelmi mélypontnak. Az előző negatív rekordot 2014 decemberében, az olajárak akkori szakadásakor érte el a rubel; akkor a jegybank – miután korábban komoly tartalékokat égetett el – brutálisan, 650 bázisponttal megemelte az alapkamatot, és az árfolyam gyorsan magához is tért. Most ugyancsak a korábban elképzelhetetlennek látszó mélységbe, 28 dollár/hordó alá süllyedő olajár nyomta le ismét a rubelt, amely tavaly összesen 20 százalékkal gyengült, de a folyamat ősszel megállni látszott, Putyin pedig decemberi évértékelésében úgy fogalmazott, hogy túl vannak a krízis nehezén.

A rubel mostani gyors leértékelődése átmeneti jelenség – mondta tegnap újságíróknak Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon. Szerinte az orosz fizetőeszköz ugyanúgy vissza fog erősödni, mint a 2014 végi zuhanás után, az orosz gazdaság pedig egy-két éven belül pozitív indikátorokat produkál majd. A jegybanki kormányzó, Elvira Nabiullina szerdán úgy nyilatkozott, csak akkor avatkoznak be, ha a pénzügyi stabilitást látják veszélyben forogni, erről pedig most nincs szó – piaci elemzők minimum szerencsétlennek minősítették szavait, mondván, ez felhívás keringőre a rubel ellen spekulálók szemében.

Sajtóbeszámolók szerint az orosz lakosság egyelőre nem kezdett olyan pánikszerű dollárvásárlásba, mint 2014 decemberében, de mint a Rabobank elemzője a Financial Times honlapján figyelmeztetett, ha továbbra is napi 4-5 százalékkal esik az árfolyam, akkor ez könnyen beindulhat. Ebben az esetben a jegybank mégiscsak lépni kényszerülhet, ha nem is rögtön úgy, hogy hozzányúl a kamathoz, de például ismét korlátozhatja a tőkemozgást a nagy exportőröknél – vetette fel a Bloombergnek az ING elemzője. A fő probléma azonban továbbra is az olajár. Az idei, 3 százalékos hiánnyal tervezett költségvetést 50 dollár/hordós olajárra alapozták, és általános becslés szerint minden 5 dolláros csökkenés 1 százalékponttal növeli a deficitet. A korábbi olajbevételekből a nehéz idők átvészelésére félretett költségvetési alapban már csak 50 milliárd dollár van, szemben az egy évvel korábbi 90 milliárddal. A másik, a nyugdíjkiadások fedezésére félretett alapban 70 milliárd dollárnyi tartaléka van az államháztartásnak.