BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kétszázmilliárdos átszervezés

Mintegy 200 milliárd forint költségvetési forrásról és 24 ezer ember állásáról szól a központi hivatalok, minisztériumi háttérintézmények átszervezését javasoló előterjesztés.

Első hallásra drasztikusnak tűnik Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 73 intézmény megszüntetéséről, illetve átszervezéséről szóló terve, hiszen lapunk számításai szerint közel 24 ezer embert és mintegy 200 milliárd forint költségvetési támogatást érint.

A jogutód nélkül megszűnő szervezetek száma „csak” 13, az általuk foglalkoztatottak létszáma 2500, a költségvetésből pedig idén 15 milliárd forint körüli összeget kaptak. E szerint tehát nem az a cél, hogy az állam jóval kevesebb pénzből gazdálkodjon, mint eddig, sokkal inkább a források és a hatáskörök átcsoportosítása folyik.

Ezt erősítette meg a Miniszterelnökség lapunknak adott válasza is, amely szerint a központi hivatalok által ellátott feladatok nem szűnnek meg, hanem a minisztériumok, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják majd el őket, az átalakítás következtében kikerülnének a rendszerből a párhuzamosságok. Az átszervezésről tavaly december 23-án döntött a kormány, Lázár János terveit január 20-án kapták kézhez a miniszterek, de ahogy a Miniszterelnökség mondja, további egyeztetések szükségesek a kérdésben. Ezek már a napokban elkezdődnek.

A kormány több minisztere is ellenvéleményt fogalmazott meg a 73-as listával szemben – írta a Népszabadság. Ezt megtehetik, de alapvetően csak egyetértési joguk lesz. A központi hivatalokat és minisztériumi háttérintézményeket áttekintve azt láttuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma veszítheti a legtöbbet, esetében több mint húsz intézmény érintett, és a legtöbb jogutód nélkül megszűnő szervezet is hozzá tartozik. Olyan intézmények beolvasztását kell majd megoldania, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. A mostani átszervezés nem érinti a több mint 136 ezer embert foglalkoztató Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), amely a legjobb példa arra, hogy mennyire romboló hatású tud lenni a feladatok ellátásának központosítása.

Olyan szervezeteket is átszerveznek, amelyek önállóan célzottan és jobban láthatóan tudták végezni a munkát – egy minisztériumban elveszhetnek, ilyen például a Nemzeti Befektetési Ügynökség vagy a Külügyi és Külgazdasági Intézet.

A Földművelésügyi Minisztérium esetében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kivételével minden háttérintézményt fel akarnak számolni, a tárcába integrálják a kutatói bázisokat: csaknem ezer embert pedig vélhetően nem tartanak meg arra, hogy innovációs programokat dolgozzanak ki, vagy szaktanácsot adjanak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal beolvasztása a hatósági tevékenység gyengülését hozhatja magával.

Régóta tervezik

Még 2014-ben azt mondta Lázár János a bürokráciacsökkentésről, hogy olyan államot kívánnak megalapozni, amely békén hagyja az állampolgárokat, a munkát pedig a befizetett adókért és nem külön díjakért végzi el. Tarthatatlannak ítélte, hogy a 4,1 millió adófizetőből csaknem 1 millió az államtól kapja a fizetését.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek