A legnagyobb szakszervezeti szövetség nem írta alá a bérmegállapodást

Az idénre nem fogalmazott meg konkrét, számszerű bérajánlást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, mivel a felek úgy látják, hogy a munkaerőpiacon zajló folyamatok miatt jelentős szóródás lesz a szükséges béremelés terén – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. Konkrét összeg helyett bizonyos paraméterekre hívják fel az ágazati bértárgyalások résztvevőinek figyelmét: például arra, hogy 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot, a fogyasztói árszínvonal átlagos növekedése várhatóan 1,6 százalékos lesz, a személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra mérséklődött, aminek következtében a munkavállalók nettó keresete változatlan bruttó kereset mellett is 1,53 százalékkal emelkedik, és hogy a minimálbér, valamint a garantált bérminimum mennyivel emelkedett az év elején.

„Valójában nem született megállapodás a bérajánlásról, hiszen a legnagyobb hazai érdekvédelmi konföderációnak számító Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a dokumentumot” – mondta a Világgazdaságnak Sáling József, a szövetség elnökségi tagja. A szakszervezeti vezető szerint a tegnap nyilvánosságra hozott bérajánlás tulajdonképpen csak egy politikai nyilatkozat, amelyből ráadásul – az előző, év végi szövegváltozathoz képest – még az a bruttó 5,7 százalékos mérték is kimaradt, amennyivel a minimálbér és a bérminimum emelkedett az idén. A szakszervezeti szövetségben attól tartanak, hogy konkrétum híján túlságosan nagy és méltánytalan különbségekkel valósulnak meg a bérfejlesztések, illetve, hogy sok cég egyáltalán nem érez majd nyomást a fizetések emelésére – hangsúlyozta Sáling József. A szakszervezeti szövetség csak olyan bérajánlást lett volna hajlandó aláírni, amely tényleges segítséget nyújt a helyi bértárgyalásokon az ágazati szakszervezeteknek.

„A jelenlegi munkaerő-piaci folyamatok fényében nem tudtunk az egész nemzetgazdaság számára támpontul szolgáló számszerű bérajánlást megfogalmazni, mivel a béremelések az eddigieknél valószínűleg jóval nagyobb szóródással valósulnak meg” – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. „Miközben sok cégnél – főleg a kisebbeknél – vélhetően a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése eleve elviszi a béremelésre szánt keretet, addig a kereskedelemben például a jelentős munkaerőhiány miatt bruttó 10-15 százalékos emelésről állapodott meg több nagy cég” – magyarázta.