Elfogyott a tartalék ötöde

Egyetlen nap alatt 50 milliárd forintnyi extrakiadást hagyott jóvá a kormány. A határozatokkal az idei tartalék ötödét felhasználták, és a tavalyi maradványoknak több mint a felét is elköltötték. A legnagyobb nyertes a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A társaság az idén összesen 29,5 milliárd forintot fordíthat az állami részesedések vásárlására vagy tőkepótlásokra, miután a kormányzat az eredetileg 11 milliárdos keretet február közepi döntésével további 18,5 milliárd forinttal emelte meg. A tavalyi maradványok terhére a cég a részesedésvásárlási keret mellett még 6,9 milliárdot kapott ingatlanberuházásokra és -vásárlásokra, további 1,1 milliárdot az új konferencia-központ megvalósítására, de megemelték még a Gül Baba türbéjének megújítására szánt keretet is 258 millió forinttal. Ezenkívül 1,5-ről 3,5 milliárdra emelkedett a Nemzeti Lovarda megvalósításának a költségvetése, és egymilliárddal növelték a Rubik-kocka ihlette új kiállítóhely létrehozásának keretét. Az eszközvásárlásra kapott 125 millióval együtt összesen az MNV így több mint 29 milliárd forintos forrást kapott a kormány döntésével.

A kabinet egyetlen határozattal döntött a tavaly megmaradt mintegy 50,8 milliárd forintos maradvány idei felhasználásáról, amelyből összesen most 31,2 milliárdot használtak fel különböző célokra. Határoztak még közel tízmilliárd forint átcsoportosításáról (ebből 8 milliárd technikai jellegű áthelyezés volt, a bérkompenzációs tartalékból bérkompenzációra tették át). Ám mindezek mellett az idei tartalékból is elköltöttek 8,4 milliárdot, és – mint arra a Napi.hu felhívta a figyelmet – ezzel már összesen több mint 19 milliárd forintot használt fel a kormány a rendkívüli keretből. Ez az idei – százmilliárdos – keretnek közel az ötöde, a lap szerint ilyen kiköltekezésre még nem volt példa. Pedig a rendkívüli tartalék tavaly is elégtelennek bizonyult: a kormány az őszre csaknem a teljes, az előre nem tervezhető helyzetek kezelésére félretett keretet felhasználta. Így mire a migránsválság kezeléséhez szükség lett volna a pénzre, addigra nem maradt mihez nyúlni, így módosítani kellett a költségvetést. Igaz, a többletbevételek miatt ez nem jelentett nagy problémát.

A mostani kiadási intézkedések sem előre nem látható események következményei. A tartalékból a kormány már február elején felhasznált 2,4 milliárdot a Miniszterelnöki Kabinetiroda többletköltségeinek fedezésére, 5,3 milliárdot a kéményseprő-ellátás biztosítására, valamint további 3,3 milliárdot az olimpai pályázat előkészítésére. Most a legnagyobb összeget a keretből a közútfejlesztési feladatokra adták (3,5 milliárdot), míg 2,6 milliárd forinttal egészítették ki a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának 33,5 milliárdos költségvetését. A sportfejlesztésekre közel 200 millió, az Erzsébet-program támogatására 300 millió forint jutott még a keretből.

A kormány ezenkívül döntött még arról is, hogy a megfelelő díjak befizetésével támogatja a nemzetközi tenisztornák helyi rendezését: ez több mint egymilliárd forintos forrást igényel, ahogyan 44-44 millió forintból hoznak létre Pátyon szolgálati lakásokat, illetve Békéscsabán kollégiumi szállásokat a végzett, illetve a kiképzés alatt lévő rendőröknek.

A kabinet az idén eddig összesen 87,7 milliárd forintot mozgatott meg a költségvetésben, ennek több mint 40 százaléka volt a tavalyi maradvány felhasználása, 20 százalékát pedig a tartalék felhasználása jelenti. Az átcsoportosítások közül számos olyan van azonban, amelynél egyelőre nincs meg a forrás: az 1956-os emlékévre szükséges 12,5 milliárd forint fedezetét a nemzetgazdasági miniszternek például még meg kell találnia.