Határidőnél a britek uniós tárgyalásai

Ma le kell tenni valamit az asztalra az uniós reformokra vonatkozó brit követelésekkel kapcsolatban, ha a felek azt akarják, hogy a február 18–19-én esedékes EU-csúcson érdemben foglalkozni lehessen a kérdéssel, lapzártakor azonban ennél a határidőnél több konkrétumot még nem lehetett tudni. A hét végén David Cameron brit kormányfőnek és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a tárgyalása nem hozott áttörést, a szakértői szinten folytatódó egyeztetésekről tegnap az Európai Bizottság szóvivője annyit tudott mondani, hogy előrehaladtak, különösen ami a szociális ellátások korlátozását illeti, de megegyezés még nincsen.

Az EU-ban való bent maradásról szóló brit népszavazás előtt David Cameron négy kérdésben akar változásokat az unión belül; nagyon leegyszerűsítve a versenyképességről, az eurózónán kívüli országok beleszólási jogáról, a nemzeti parlamentek nagyobb hatásköréről, valamint az Egyesült Királyságba érkező bevándorlók szociális ellátásáról van szó. A legnagyobb vitákat ez utóbbi váltotta ki: Cameron elvárása szerint négy évig az uniós országokból érkező munkavállalók se vehetnék igénybe a brit szociális rendszer áldásait, beleértve a lakástámogatást és az otthon maradt gyerekek utáni juttatásokat. Ez azonban az EU alapszerződésébe ütközne, hiszen megkülönböztetést jelentene uniós polgárokkal szemben; több megoldási javaslat is felmerült már – kapjanak a britek egyszeri, több évre szóló kivételezést, vagy legyen más országokban is korlátozás –, de olyan nem, amelyet mindenki el tudna fogadni.

Franciaország egy másik ponton is ellentéteket lát: a Financial Times értesülése szerint kormányzati illetékesek közölték, nem tudják elfogadni, hogy az eurózónán kívüli országok olyan jogokat kapjanak, amelyekkel megbéníthatják a valutaövezet működését, arra hivatkozva, hogy az euróországok döntései őket is érintik. Francia vélemény szerint ez „hátsó ajtós vétójog” lenne a londoni City kezében – Cameron szóvivője erre úgy reagált, hogy nem állnak az euróintegráció útjába, csak világos szabályokat akarnak.

A versenyképesség ügyében, illetve abban, hogy a briteknek ne kelljen elfogadniuk a „mindig egyre szorosabb unió” alapszerződésben rögzített elvárását, könnyebbnek látszik a megegyezés. A megállapodás, legalább elvi szinten, azért volna sürgős, mert bár a brit kormányfő 2017. végi határidőt szabott a népszavazásnak, lehetőleg még idén júniusban szeretne túlesni rajta, mielőtt nagyon megerősödnek az euroszkeptikusok, beleértve a saját pártjában levőket is.

Országos sztrájkra készülnek a görögök

Teherautós útlezárások, kikötői és közlekedési dolgozók, orvosok és jogászok tiltakozásai alapozták meg tegnap a hangulatot Görögországban a nemzetközi hitelezőkkel való tárgyalások előtt. Az EU és az IMF képviselői a nyáron elfogadott 86 milliárd eurós mentőcsomag feltételei teljesítésének első felülvizsgálatára érkeztek Athénba, ennek eredményétől függ, hogy elkezdenek-e tárgyalni az adósságkönnyítésekről is. A legnehezebb kérdés a nyugdíjreform, a rendszer módosítása ellen csütörtökön országos általános sztrájkkal készülnek tiltakozni a görög szakszervezetek.