Két százalék alatt lehet a hiány idén

Elégedett a magyar gazdaságban zajló folyamatokkal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de szerinte bizonytalan külpiaci helyzetben vagyunk. „Nyitottnak kell lenni a cselekvésre és a gyors reagálásra” – hangsúlyozta. A miniszter a Corvinus Egyetemen tartott előadásában a jelenlegi gazdaságpolitika mellett érvelt, amely révén csökkent Magyarország eladósodottsága. Tarthatatlannak nevezte, hogy a nemzetközi hitelminősítők nem veszik figyelembe az ország teljesítményének javulását, és nem tartják be saját értékelési szabályaikat. (A cégek a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvlikategóriában tartják az országot – a szerk.) Hozzátette, ugyan a kormány folyamatosan számít rá, de idén végre valóban meg kellene történnie a felminősítésnek. Szerinte Magyarország kezd felzárkózni a „jó tanulókhoz”.

A miniszter nemcsak a Corvinus Egyetemen, hanem a sikeres vállalkozások díjátadóján is elégedettségét fejezte ki. Ott az MTI szerint azt mondta: ha az év további része is kedvezően alakul, akkor az államháztartási deficit a GDP 2 százaléka alatt is lehet. Ugyanitt bejelentette, hogy iparstratégiát dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy növelje az ipari termelés arányát a GDP-n belül.

A mozgástérhez mindenekelőtt fenntartható államháztartás kell – mondta Csaba László, a Corvinus professzora az egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen. Az ország méreteit tekintve az ideális szint egy GDP-arányos 40 százalékos államadósság lenne, ami a demográfiai összetétel miatt lehetetlen cél. Bod Péter Ákos, az egyetem tanszékvezetője szerint nem mindegy, hogy az explicit vagy implicit államadósságát ismerteti Varga Mihály, amikor más államokkal hasonlítja össze Magyarországot. Szerinte utóbbit, kvázi a rejtett államadósságot kellene nézni, amiben benne vannak az államosított magán-nyugdíjpénztári befizetések is, amelyeket elvben valamikor vissza kell adni a tulajdonosaiknak. Az iparosításról annyit mondott, hogy nem az újraiparosítás a feladat, hanem képessé tenni a meglévőt a nagyobb hozzáadott érték előállítására. Csaba László a tudásalapú gazdaságra helyezte a hangsúlyt, amikor a beruházás az emberbe már a bölcsődében elkezdődik, s az egyetem után sem ér véget.

A túlzott szigor sem jó

Varga Mihály beszélt a kockázatokról is a Corvinuson. Attól függetlenül, hogy jól mennek a folyamatok, sok a bizonytalansági tényező a nemzetközi színtéren – mondta. Például senki sem tudja, miként alakul az olaj ára. Hiba lenne belekezdeni a fiskális lazításba. „Már kétszer próbáltuk, nem jött be” – emelte ki. Egy ilyen forgatókönyvben a költségvetési hiány 2100–2800 milliárd forintra nőne, az államadósság pedig felugrana. Ugyanakkor a túlzott fiskális szigort sem pártolta, az ugyanis, bár csökkentené az államadósságot, magával hozná a beruházások visszaesését, a munkanélküliség megugrását is, és társadalmi elégedetlenséget szülne.