Nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is a költségvetési deficit eltüntetése – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Mint arról beszámoltunk, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta: már 2017-ben nullaszázalékos lehet a hiány (egy nappal korábban Orbán Viktor miniszterelnök dátum említése nélkül ezt nevezte meg célként). Kovács Árpád szerint most kell megragadni a hiánycsökkentés lehetőségét. „Ezeket a kegyelmi éveket kell kihasználni abban az értelemben is, hogy érdemi adósság- és tehercsökkentést érjünk el” – mutatott rá. Szerinte fel kell készülni a későbbi – esetleg visszatérő – világgazdasági krízisre és majd az EU-források szükségszerű elmaradására is. Kiemelte: elérhető a nullás költségvetés, ha ehhez a 2017–18 makrogazdasági pályája is alapod ad. Hangsúlyozta, hogy a nullás büdzsé kérdését a KT is érinteni fogja a költségvetés tervezetének véleményezése során.
Kovács Árpád a Világgazdaságban tavaly ősszel megjelent cikkében kiemelte: „El kell jutnunk oda, hogy a saját erőforrásokra támaszkodó magyar fejlődés ne csak a költségvetés egyensúlyát tegye lehetővé, hanem csökkenő pályára állítsa a nominális számaiban ma még növekvő államadósságot.” Erre utalhatott Orbán Viktor kormányfő is a közelmúltban, amikor azt mondta, hogy nemcsak a GDP-arányos államadósságot szeretné csökkenteni, hanem azt is el kell érni, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen.
Kovács Árpád szerint ennek a célnak a teljesítése a költségvetés bruttó egyenlegének egyes számmal kezdődő vagy inkább az alatti szintje a feltétele. Tavaly év végén lapunkban megjelent véleményében úgy látta: ennek eléréséhez három-öt év alatt több száz milliárdos további költségvetési egyenlegjavításra van szükség.
Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormánynak óriási erőfeszítéseket kellene tennie a nullás deficit eléréséhez. Egyelőre nem tudjuk, mekkora volt a tavalyi hiány. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetői szerényen 2 százalékos deficitről beszéltek korábban, ám elemzők nem tartották elképzelhetetlennek, hogy a 1 százalékát közelíti majd inkább a mutató. A múlt évi lefaragást megugrasztó nagyobb adóbevételek az idén is hatnak (az NGM szerint ez áll a kedvező januári számok mögött is), ami annyit jelent: a korábban tervezett hiánycsökkentésnél nagyobb az idén is könnyen elérhető.
A konvergenciaprogramban a kormány erre az évre 2 százalékos hiányt, vagyis – az eredetileg tervezett tavalyihoz képest – 0,4 százalékpontos csökkentést vállalt, míg 2017-re további 0,3 százalékpontos mérséklést. Ha a deficit tavaly 1,5 százalék közelébe esett, akkor a vállalt ütemű csökkentéssel is simán 0,8 százalék körülire lehet mérsékelni a hiányt, és onnantól a nulla valóban nem elérhetetlen: 300 milliárdnál kisebb lefaragás szükséges hozzá. Ez – miután a tavalyi hiánycsökkentés nem egyszeri tételek következménye – nagyrészt akár a gazdasági folyamatok eredménye is lehet. Igaz, ekkor további adócsökkentésre vagy kiadásnövelésre (a kiszélesítésére) aligha marad már költségvetési mozgástér.
