Sikertelennek tűnik a szaúdi–orosz olajalku

Végső esetben a kitermelés csökkentése is szóba jöhet, de egyelőre másról folynak a tárgyalások – ezt erősítették meg tudósítóknak Dohában, ahol keddre virradóra négy olajexportáló ország – Oroszország, Szaúd-Arábia, Katar és Venezuela – állapodott meg abban, hogy a januári szinten befagyasztja a kitermelést. A bejelentés nyomán az észak-tengeri Brent alapfajta hordónkénti ára 35,5 dollárra, azaz hat százalékkal kúszott feljebb, s az amerikai WTI ára is megközelítette a harminc dollárt. A tőzsdéken a nagy energiacégek részvényárfolyamai feljebb kapaszkodtak. Azonban hamar kételyek merültek fel az alku fenntarthatóságát és hatását illetően, az ár is mérséklődni kezdett, s a Brentért délután már csak 33 dollárt kértek.

A megállapodás azonban egyáltalán nem rendezi az olajpiac fő problémáját, a túlkínálatot. Ugyanis mind Szaúd-Arábia, mind Oroszország – a két legnagyobb olajhatalom – decemberhez képest januárban még növelte is a kitermelést, amely jóval meghaladja a napi tízmillió barrelt. Venezuela és Katar esetében kismértékű csökkenést mutatnak az adatok, vagyis a befagyasztás aligha változtat azon a tényen, hogy masszív túlkínálat van a piacon. Irak kitermelése ráadásul napi 4,35 millió hordóval rekordot ért el, míg Irán most tér vissza a piacra, ahogy a nagyhatalmak feloldják az ellene bevezetett szankciókat. Teherán azt tervezi, hogy egészen rövid időn belül legalább napi félmillió hordóval növeli a kitermelést.

Az alku bejelentése előtt a Roubini Economics elemzői azt írták: a második fél évben apadhat ugyan kissé a túlkínálat, s az alacsony ár miatt csökkenhet az amerikai palatermelés is, emiatt pedig szerény mértékben emelkedhet az ár, de globálisan fennmarad az olajbőség. Korábban a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) is úgy fogalmazott, hogy a világ fuldoklik az olajban.

Az exportálók szervezetéhez (OPEC) tartozó öbölmenti források úgy nyilatkoztak kedden, hogy most egyeztetések kezdődnek a termelőkkel a befagyasztásról. Tárgyalni kívánnak az OPEC tagjaival s a szervezethez nem csatlakozott olajállamokkal is. A kitermelés visszafogása azonban csak végső lépés lehet. Már csak azért is, mert Oroszország – elsősorban műszaki okokra hivatkozva – burkoltan kizárta ezt az eshetőséget. Ha csökkentenék a kitermelést, a szibériai mezőkön befagynának a vezetékek a téli farkasordító hidegben – mondták. Nyáron sem jobb a helyzet, mert ha kevesebb olajat hoznak a felszínre, a föld alatt maradó olaj minősége romolhat. Oroszország kitermelése az évezred eleje óta emelkedik, s tavaly elérte a szovjet idők csúcsát, a napi bő tízmillió barrelt.