Weidmann támad, az EKB védekezik

Miközben az állampapír-piaci kereskedők bizonyosak benne, hogy az Európai Központi Bank márciusban bővíti mennyiségi lazítási, azaz eszközvásárlási programját, és még lejjebb viszi a kereskedelmi bankoknak felszámított negatív kamatát, a német alkotmánybíróságon meghallgatásokkal folytatódott a 2012 óta tartó vita az euróövezeti jegybank soha nem be nem vetett, de meghirdetett eszközéről, a végleges értékpapír-adásvételi ügyletekről (OMT). Négy éve 37 ezer aggódó német állampolgár nyújtott be panaszt azt követően, hogy Mario Draghi elnök kijelentette, mindent megtesz az euró védelmében. Első körben az alkotmánybíróság részben igazat adott a hozzá fordulóknak, mert úgy találta, hogy ha az OMT keretében, reformprogramért cserébe az EKB vásárolja a bajba jutott eurózóna-tagországok állampapírjait, akkor túlterjeszkedik mandátumán, s deficitfinanszírozást valósít meg.

Ám a német alkotmánybíróság az Európai Bírósághoz fordult iránymutatásért. A múlt évben kiérlelt luxemburgi vélemény szerint egyik vélekedés sem állja meg a helyét, s lényegében szabad utat adott az OMT-nek, illetve – közvetve – annak a programnak is, amely jelenleg is zajlik, és az EKB havi hatvanmilliárd euró értékben vásárol értékapírokat az eurózóna fellendítése és az inflációs cél közelítése végett.

Az ügy most visszakerült az alkotmánybíróság elé, amely néhány hónap múlva dönthet a kérdésben. Nagy feltűnést az keltett, hogy Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, aki a német érdekeket hivatott képviselni az EKB kormányzótanácsában, újfent bírálta az OMT-t, de hozzátette: a lazítási program miatt ezt az eszközt aligha kell elővennie az európai jegybanknak. Ráadásul az OMT eleve súlyosabb kérdéseket vetett fel, mert egyes országokra vonatkozott, míg a mostani könnyítési politika az egész eurózónára kiterjed. Igaz, Weidmann az utóbbival sem ért teljesen egyet.

Az EKB nevében Yves Mersch igazgatósági tag azzal érvelt, hogy a pénzügyi válságban torzult a kötvénypiac, a monetáris politika nem tudta kellő hatékonysággal kifejteni a hatását, ami megnehezítette, hogy a jegybank elvégezze az árstabilitás megőrzésének a feladatát, ezért kellett ezt az eszközt a piacok lecsillapítása végett is kidolgozni.

Az Európai Bíróság tavaly Pedro Cruz Villalón főtanácsnok előzetes véleményét követve adott iránymutatást, amely abból indult ki, hogy az OMT azért nem lehet túlterjeszkedő, ez esetben gazdaságpolitikai eszköz az EKB kezében, mert a program alkalmazása esetén a frankfurti székhelyű intézmény nem venne részt az adott tagállam reformjainak a kidolgozásában. Az OMT megfelel az arányosság elvének is, mert az EKB nem vállalja át a tagország esetleges fizetésképtelenségéből fakadó kockázatot. A Bíróság leszögezte: a monetáris finanszírozás tilalmát sem hágja át az OMT, hiszen a másodpiacon eleve vehet állampapírokat az EKB. De – figyelmeztetett – az EKB-nak kerülnie kell a spekulációs hatások kiváltását.

Az eljárás és folytatása ugyanakkor jól érzékelteti, milyen csatákat kell megvívni a jegybankon belül a mennyiségi lazítási politika érvényesítésének érdekében.