Yellen nem zárja ki a negatív rátát

Eltűntek csütörtökre a kamatemelési várakozások az amerikai piacról, ám a vezető tőzsdeindexek csütörtökön ismét zuhantak, a befektetők pedig a biztonságos állampapírokba menekültek, amit jól tükrözött a hozamok esése. Elemzők úgy vélték, hogy Janet Yellen, az amerikai jegybank (Fed) elnöke hiába igyekezett szerdán a képviselőház előtt visszafogottan nyilatkozni a kamatpályáról, a befektetők kezdik elveszteni a központi bankokba vetett bizalmukat, hogy a romló világgazdasági körülmények közepette kellő támogatást képesek nyújtani.

A szenátus bankügyi bizottságában folytatódott csütörtökön Yellen meghallgatása, s a jegybankelnök – a hagyományoknak megfelelően – megismételte szerdai képviselőházi nyilatkozatát, amely szerint a globális fejlemények kedvezőtlenül érinthetik a gazdasági kilátásokat, miközben a munkaerőpiac javul, és az infláció is visszakapaszkodhat a kétszázalékos cél közelébe. Ezért az adatoktól függ, milyen ütemben emelkedhetnek a kamatok, s márciusra elkészül az új előrejelzés. Később a szenátorok faggatózására elismerte, hogy meglepte az olajár esése s az a tény is, hogy 2014 nyara óta milyen ütemben erősödött a dollár.

Kérdésekre válaszolva úgy fogalmazott, nem számít rá, hogy idén recesszióba sodródna a gazdaság, ugyanakkor nem zárta ki, hogy további élénkítésre lehet szükség szigorítás helyett. Nem utasította el a negatív kamat gondolatát sem, különösen az európai gyakorlat fényében. Hozzátette, hogy 2010-ben ezt az eshetőséget megvizsgálták és elvetették, de az euró­pai, a svéd, a svájci, a dán központi bank tapasztalatai alapján a kérdést újra meg kell vizsgálni, az amerikai intézményi, pénzügyi, jogi feltételek keretében. A pennsylvaniai republikánus Patrick Toomey kérdésére, vajon milyen drámai mellékhatásokkal járna negatív kamat, Yellen azt felelte, maga is meglepődött, hogy Európában ilyesmivel kísérleteznek. Megjegyezte: egyáltalán nem biztos benne, hogy az Egyesült Államokban ez az eszköz bevethető lenne.