"Én teljesen paff voltam múlt kedden, amikor a parlamentben a képviselők el merészelték fogadni a módosítást. Már csak azért is, mert a jegybank komoly intézmény, és ha az MNB-re vonatkozó törvényt módosítják, annak van egy menete" – mondta a Népszabadságnak a jegybanktörvény módosításáról Bod Péter Ákos. "A jegybank része az európai banki struktúrának, tehát ki kell kérni az Európai Központi Bank álláspontját, amihez illik adni 60-90 napot. Ez ezúttal nem történt meg. Az pedig abszurd, hogy megkapják a magyar törvénytervezetet hétfőn Frankfurtban, és másnap délutánra foglaljanak állást jogi, javadalmazási ügyekben" - emelte ki.
A Corvinus Egyetem professzora szerint a jelenlegi törvény óriási függetlenséget ad a jegybanknak. Ez felveti az arányok és a mérték tudásának kérdését. "Előfordulhat, hogy egy jegybankelnök nincs megelégedve az apparátus szakmai tudásával, ezért pénzt áldoz arra, hogy jobban képzett munkatársai legyenek, költ a közgazdasági oktatásukra. De ha nem tíz, hanem több száz embert iskoláznak be, az már nyilvánvalóan túlmutat az MNB reális munkaerőigényén, az már a munkaerőpiacra való „termelés”, ami állami feladat, szaknyelven kvázi fiskális tevékenység" - hangsúlyozta Bod Péter Ákos. "Amikor elnök voltam, téliesítettem a teniszpályát, hogy a munkatársak télen is tudjanak sportolni, de erről jelentést kellett írnom a tulajdonosnak, mert volt róla egy bejelentés. És el is kellett számolni, mert közpénz. Azaz önkontrollról is szó van."
Arra a kérdésre, hogy Matolcsy György MNB-elnök elveszítette-e az önkontrollt, azt mondta: nehéz lenne vitatkozni ezzel. Hanhsúlyozta, hogy az MNB pénze közpénz.
"A parlamenti képviselők esküt tettek, és nem értem, hogyan vágott ez a szavazás össze az esküjükkel" - mondta a professzor, utalva arra, hogy a hétfőn beterjesztett javaslatot kedden el is fogadták. "Nem rendkívüli állapotról van szó, egy ipari katasztrófára adott reakcióról!" - fakadt ki Bod Péter Ákos, aki az ingatlanvásárlásokat sem érti, és emiatt már konfliktusba is keveredett Matolcsy Györggyel. "Nyílt levelet is kaptam tőle, ezért vonakodom ezt szóba hozni még egyszer. Ám a nemzeti banknak nincs olyan mandátuma, hogy nagy értékű ingatlanokat vásároljon saját helyigényeinek kielégítésén túl. Az MNB nem beruházási bank, hanem monetáris hatóság. Ha most az lenne a hír, hogy háromszoros áron adja el például az Eiffel Palace irodaházat, az épp olyan probléma lenne, mintha háromszoros áron vásárolja" - mutatott rá.
Szerinte miután az MNB közpénzt kezel, százszázalékos állami tulajdonban van, az esetleges veszteségét az adófizetők fogják állni, az esetleges nyeresége pedig az államháztartást illeti, így az adófizetők terheit kell, hogy csökkentse. Azaz a jegybanki nyereség fogalmának nincs közgazdasági értelme. "Nem baj, ha nyereséges a jegybank, de nem sikerkritérium. Az elnök talán nem így látja, de én azt gondolom, hogy a törvényből és a logikából nem következhet üzleti célú ingatlanok vásárlása" - tette hozzá.
"Egészében véve elhibázott állításra építették az MNB-törvény módosítását. Méltatlannak is tartom a nemzeti bankhoz az egészet" - mondta a lapnak a professzor. Kiemelte, lehetnek persze üzleti, szakmai titkok, mint amelyek a devizatartalék összetételéhez kapcsolódnak, és a nyilvánosság elől elzárhatók, de ahhoz is az EKB hozzájárulása és bölcs kommentárja kellene. "Ám ahogyan hallom és olvasom, a monetáris politikához semmilyen módon nem kapcsolódó tevékenységekről van szó. Az én sajátos nézőpontom - mint volt jegybankelnök - szerint az egésznek semmi értelme nincs, sem a törvény módosításának, sem az eljárásnak."
"Nem vagyok összeesküvés-elméletre hajlamos, de most már én is úgy látom, hogy itt valami nagyon fura, a monetáris politikához nem kapcsolódó ügyről van szó, az pedig mind a parlamenthez, mind az MNB-hez méltatlan, hogy ilyen rapid módon át tudták vinni a módosítást a parlamenten. De a checks and balances, a fékek és ellensúlyok rendszere a helyén volt" - mondta Bod Péter Ákos. Személy szerint nagyon örül annak, hogy az államfő is véleményt nyilvánított, és az Alkotmánybíróság dönt az MNB-törvény módosításáról. "És ha valaki kételkedett volna abban, hogy miért fontosak a fékek és ellensúlyok egy demokráciában, hát most nyilvánvaló lett: pontosan azért, hogy ilyen rapid döntések ne tudjanak érvényesen megszületni" - emelte ki.
A professzor nem érti az igazságügyi minisztert, és nem érti a kormányt sem: a központi bank jogállását érintő ügyet nem lehet "áttolni" egy képviselőre, hiszen a nemzeti bank a magyar állam száz százalékos tulajdonában lévő intézmény. "A kormány ugyan nem szólhat bele a monetáris politikába, de az MNB olyan intézmény, amelynek a kiszámítható és tartós jogi keretek közötti működése az állam általános felelősségi körébe tartozik" - hangsúlyozta. "És ha valaki azt kérdezi, hogy a kibocsátott állampapírok kockázati besorolásában mi miért Románia mögött vagyunk, miért a befektetésre nem ajánlott - bóvli - kategóriába tesznek/tartanak minket a nemzetközi hitelminősítő intézmények, akkor abban az ilyen törvényalkotás gikszerek is szerepet játszanak. Volt rá példa, hogy egy iparág helyzetét egy hétvége alatt rendezték át a parlamentben. Most egy központi intézmény, a jegybank jogi viszonyait rendezték volna át másfél nap alatt - az olvasó el tudja képzelni, hogy ez így nagyon nincs rendjén."
