Nem úgy tűnik, hogy egy csapásra megoldódnak az olajpiac gondjai a vasárnapi dohai találkozón, ahol a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai a szervezeten kívüli nagy termelőkkel, köztük Oroszországgal közösen próbálnak lépni valamit az árak növelése érdekében. A katari egyeztetésen a CNBC értesülései szerint legalább 15 nagy olajország vesz majd részt – ők adják a világtermelés 75 százalékát –, a fő kérdés pedig az, hogy lesz-e valami a beharangozott termeléskorlátozásból. Oroszország és Szaúd-Arábia még februárban megegyezett arról, hogy a januári magas szinten befagyasztja kitermelését, és ehhez elvben több nagy olajország is csatlakozott, a kulcsfontosságú Irán azonban nem.
Márpedig Szaúd-Arábia a februári egyezség után hamar elkezdte hangoztatni, hogy csak akkor lesz abból valami, ha fő térségi riválisa is csökkenti a termelést – Teherán viszont erről hallani sem akar, mondván, a nemzetközi szankciók feloldása után most kezd újból megjelenni a világpiacon, ahol vissza akarja szerezni korábbi részesedését.
Más OPEC-országok, köztük a piac megrendülését különösen megszenvedő dél-amerikaiak se mutatnak nagy hajlandóságot a csökkentésre, sőt egyes elemzők arra számítanak, hogy sokan inkább bővítenének. (Irán a mostani információk szerint ott lesz Dohában – ez lenne az első ilyen megjelenése a szankciók feloldása óta –, a szintén OPEC-tag Líbia, illetve a palagáz-kitermelés nyomán egyre fontosabb aktív piaci szereplőnek számító USA viszont nem.)
A hét elején még felfelé hajtották az olajárakat azok a pletykák, hogy végre konkretizálódhat a szaúdi–orosz megállapodás, aztán ahogy egyre több lett a bizonytalanság, úgy mentek újra az ellenkező irányba. Ezzel együtt most még mindig hordónként 40 dollár körüli árakról van szó – szemben a januári 27 dolláros mélyponttal –, amelyek például a Barclays elemzője szerint túl magasak ahhoz, hogy az érintetteknek igazán fájjon, és inkább a kitermelés csökkentését válasszák a piaci részesedés bármi áron való megőrzése helyett. Azt viszont szinte mindenki biztosra veszi, hogy ha Doha nem hoz eredményt, akkor újabb áresés jöhet.
Az OPEC lassúbb keresletbővülésre számít
Az OPEC olajkitermelése márciusban napi 15 ezer hordóval napi 32,25 millió hordóra nőtt – derül ki a tegnap közzétett havi jelentésből –, amit elsősorban a jelentős iráni termelésbővülés magyaráz.A szervezet legfrissebb prognózisa szerint a világ olajkereslete idén napi 1,2 millió hordóval 94,18 millió hordóra bővül, ez egy hajszállal (50 ezer hordóval) alacsonyabb az előző hónapban jelzettnél. (Tavaly napi 1,54 millió hordóval növekedett a termelés.) A visszafogottabb várakozást főleg a brazil gazdaság gyengülésével, egyes közel-keleti üzemanyag-támogatások megvonásával és az északi félteke enyhébb időjárásával magyarázza a szervezet. A csoport adatai szerint
a dohai találkozón részt vevő 11 OPEC-ország együtt napi 487 ezer hordóval kevesebb olajat hozott a felszínre, mint januárban.
A szervezet legfrissebb prognózisa szerint a világ olajkereslete idén napi 1,2 millió hordóval 94,18 millió hordóra bővül, ez egy hajszállal (50 ezer hordóval) alacsonyabb az előző hónapban jelzettnél. (Tavaly napi 1,54 millió hordóval növekedett a termelés.) A visszafogottabb várakozást főleg a brazil gazdaság gyengülésével, egyes közel-keleti üzemanyag-támogatások megvonásával és az északi félteke enyhébb időjárásával magyarázza a szervezet. A csoport adatai szerint
a dohai találkozón részt vevő 11 OPEC-ország együtt napi 487 ezer hordóval kevesebb olajat hozott a felszínre, mint januárban. fotó: AFP -->
