BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Hiába minden: az EU nem hagyja, hogy a kormány legyőzze az adósságot

Nem tartja megbízhatónak a magyar deficit- és adósságadatot az Eurostat, mert az Eximbankot nem akarja beleszámolni a kormányzat. A magyar hatóságok beleállnak a vitába.

Az elmúlt hónapokban Andy Vajna és Garancsi István kormányközeli vállalkozók cégeinek is gigahitelt nyújtó Eximbank elszámolásával gondja van az Európai Unió statisztikai hivatalának. Az Eurostat tegnap, az uniós országok kormányzati adósság- és deficitstatisztikájának bevezetőjében közölte: fenntartásaik vannak a magyarországi államadósság-adatok minőségével kapcsolatban, szerintük az Eximbankot be kell számolni a kormányzati gazdálkodásba, ami növelni fogja a GDP-arányos államadósságot is.

Az elmúlt két évben nagyra nőtt bankot azonban sem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem akarja beleszámolni a kormányzati egyenlegbe, így beleállnak a vitába. A KSH és az MNB tegnap közös közleményben tudatta: levélben elküldték érveiket az Eurostatnak, de a két fél álláspontja továbbra is eltérő.

A magyar hatóságok szerint az Exim nem a „tulajdonos foglya”, ugyanis tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi és széles körben, a piacon helyezi ki azokat. A "fogoly" cégek viszont – az Eurostat szerint – nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet, nem a nyilvánossággal állnak pénzügyi kapcsolatban, hanem szűk körben, jellemzően a tulajdonostól, vagy vállalatcsoporton belülről szerzett forrásokat fektetnek be, helyeznek ki speciális céllal, illetve a piacon gyűjtött forrásokat adják tovább a vállalatcsoport tagjainak

Az Eximbank az elmúlt hónapokban nem a sikeres exporthitelek folyósításával került be a sajtóba, hanem például azzal, hogy segítettek Vajnának megvenni a TV2-t. Az KSH és az MNB közös közleménye mindenesetre még azelőtt cáfolta, hogy Vajna vagy Garancsi hitelezésével lenne baja az EU statisztikai hivatalának, hogy azt bárki felvetette volna. „Az Eurostat a besorolást nem egyedi hitelnyújtások miatt javasolta, hanem az Eximbank alaptevékenységét (vagyis hogy gazdaságpolitikai célokat szolgáló, kedvezményes kamatozású exportösztönző finanszírozást nyújt a vállalkozásoknak) tekinti olyannak, ami indokolttá teheti egy speciális kategóriába sorolását” – írták. A gazdasági tárca pedig úgy fogalmazott: az Exim minden tekintetben bankként funkcionál, s „a kamattámogatási konstrukció léte vagy a forrásbevonásra vonatkozó állami garancia nem ok a besorolásra”.

A vita nyomán az Eurostat korlátozó záradékot tett Magyarország deficit- és adósságszámai mellé – ez azt jelenti, hogy fenntartásai vannak az adatok minőségével vagy az elszámolással, amire még sosem volt példa hazánk 2004-es csatlakozása óta. Ha nem tudnak megegyezni az Eximbank sorsáról – vagyis a KSH és az MNB nem tudja meggyőzni az uniós statisztikai hivatalt –, akkor könnyen lehet, hogy az Eurostat egyszerűen átírja a magyar adatokat, és megemeli a deficit- és adósságszámokat.

Ha ez így történik, akkor a tavaly év végi 75,3 százalékos GDP-arányos államadósság akár 2 százalékponttal is növekedhet. Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója épp a napokban jelentette be, hogy az idei első negyedév végén 720 milliárd forint volt a bank kihelyezett hitelállománya.

A negyedév sztárjai közt

Tavaly nem 1,9, hanem 2 százalék volt a GDP-arányos magyar költségvetés deficit – derült ki az Eurostat közleményéből –, az adósságadatot azonban egyelőre nem bántották az Eximbank miatt. Van egy mutató, amiben kiemelkedően jól teljesítünk: 2015 utolsó negyedévének végére az előzőhöz képest Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben az adósság. Írországban 4,5, Belgiumban 3, Magyarországon pedig 2,7 százalékkal esett az adósság szeptemberről decemberre. Ez leginkább a trükközések sikerét mutatja. A mérséklődést segítette, hogy a kormányzat ismét lecsökkentette a szabad tartalékait, illetve hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 300 milliárd forintért vásárolt vissza devizakötvényeket.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek