BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Holland pofon Brüsszelnek

Az EU egysége elleni támadásként értékelik elemzők az ukrán szerződésről szóló holland népszavazás eredményét.

Komoly sikert értek el az euroszkeptikusok a szerdán megrendezett hollandiai referendumon, amelyen a megjelentek 61,1 százaléka arra szavazott, hogy ne hagyják jóvá az EU és Ukrajna 2014-ben megkötött társulási szerződését. A szabad kereskedelmi megállapodást jelentő szerződés ideiglenesen érvényben van idén január 1. óta, miután 27 uniós tagállam már ratifikálta. Támogatásáról biztosította a megállapodást a holland parlament is, de egy tavaly hozott törvény értelmében erről egy nem ügydöntő népszavazást is kellett rendezni (ez minden törvényre vonatkozik, amelynek kapcsán 300 ezer aláírást össze tudnak gyűjteni). Az érvényességi küszöb 30 százalék, a voksoláson a jogosultak 32,2 százaléka vett részt. Ez elég alacsony aránynak számít Hollandiában, de ettől még az eredményt figyelembe kell vennie a kormánynak, mivel erre tett ígéretet.

Az EU soros elnöki tisztét betöltő ország miniszterelnöke, Mark Rutte előzetesen kiállt a szerződés mellett, de nyilván figyelt arra is, hogy jövőre Hollandiában választások lesznek; ezt tükrözi a kormányközlemény is, amely szerint a ratifikációs folyamat nem haladhat úgy tovább, mintha mi se történt volna. Az egyelőre nem világos, hogy a liberális-munkáspárti kormány mit fog lépni, miután az egész szerződés újratárgyalása és újbóli ratifikálása az összes tagállam által szinte lehetetlen. A formális megoldás nem sürgős – Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke leszögezte, hogy folytatják az EU–ukrán megállapodás ideiglenes alkalmazását –, hosszabb távon azonban Hollandia jogi csapdahelyzetbe kerülhet. Lehetséges verzió, hogy kivételt kérnek a szerződés alkalmazása alól (opt-out), de ez csak technikailag rendezné a kérdést. Ettől még az országnak, sőt az egész EU vezetésének szembe kell néznie azzal, hogy fölénybe kerültek az EU egysége, illetve terjeszkedése ellen dolgozó erők. Hollandiában a szélsőjobboldali, EU-ellenes Szabadság Párt vezetője, Geert Wilders örült a leglátványosabban az eredménynek, de üdvözölte Nigel Farage, az Egyesült Királyság uniós tagsága ellen küzdő brit UKIP vezetője is, aki részt vett az elutasítás melletti kampányban. Farage öröme érthető, hiszen a Brüsszel megleckéztetéseként is felfogható holland népszavazás a kilépés híveit erősítheti az Egyesült Királyságban, ahol két és fél hónap múlva szavaznak a benn maradásról.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Twitter-bejegyzésében úgy értékelte az eredményt, hogy ez megmutatta, mi Európa véleménye az ukrán politikai berendezkedésről. (Arról nem szóltak az orosz visszhangok, hogy a holland közvéleményt a 2014. júliusban Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj repülőgép ügye is befolyásolhatta, hiszen a gépen majdnem kétszáz holland polgár vesztette életét.) Ukrán részről egy külügyminisztériumi illetékes azt mondta a BBC-nek: a holland euroszkeptikusok nem ejthetik túszul Ukrajnát azért, hogy kifejezzék az EU-val szembeni elégedetlenségüket. Petro Porosenko ukrán államfő közleménye is hasonlóan fogalmazott: a referendum szervezőinek igazi célpontja nem az EU és Ukrajna szerződése volt, hanem támadást akartak intézni az európai egység ellen.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek