Nem hisz a nullás költségvetésben az IMF

Kisebb hiányt, de magasabb államadósságot vár az IMF az idén Magyarországon mint őszi előrejelzésében. A Nemzetközi Valutaalap szerint az idén az államháztartási hiány a GDP 2,1 százaléka lesz, vagyis azt jósolják: a kormánynak nem sikerül majd tartania a kitűzött két százalékos hiánycélt. Ez igencsak borúlátó prognózisnak számít: az Európai Bizottság is a hiánycél tartására számít, míg a Magyar Nemzeti Bank szerint a kabinet ismét túlteljesít majd ebben az évben, és alacsonyabb lesz a deficit a vártnál (a prognózis szerint 1,8 százalékát teszi majd ki a GDP-nek). Igaz, a várakozás kedvezőbb, mint  az őszi IMF-jóslat, akkor ugyanis még 2,3 százalékos hiányt vártak. Ám ahogyan korábban, úgy most is úgy gondolják: jövőre a deficit nem mérséklődik – sőt, most már növekedésre számítanak, hiszen 2017-re 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt várnak.

A Valutaalap szerint hosszabb távon sem várható érdemi konszolidáció a költségvetésben, nem látják az adócsökkentések lehetőségét, és úgy gondolják középtávon szó sincs nullás büdzséről. Úgy vélik 2021-ig csak a nemzeti össztermék 1,8 százalékára sikerül leszorítani a hiányt, amiben szerintük a választási költségvetés jelenti majd a legfőbb akadályt. A prógnózis szerint ugyanis a kamatkiadások nélküli elsődleges egyenleg már az idén romlani fog, vagyis az állam többet költ el valójában az idén, mint tavaly csak a kamatkiadások mérséklődése miatt ez a végső hiányszámban nem látszik majd. Az IMF ezen negatív tendencia folytatódására számít egészen 2018-ig, amikorra a tavalyi, a GDP 1,3 százalékát kitevő elsődleges egyenleg a nemzeti össztermék 0,7 százalékára apad. Ez mintegy kétszázmilliárdos lazítást jelent a büdzsében, és a prognózis szerint csak 2019 után kezdődik el ismét a konszolidáció – ekkor már nagyobb ütemben. (Így 2021-re az elsődleges egyenleg már eléri a GDP 1,5 százalékát).

Az elnök-igazgató elmondta: nemcsak az egész baromiágazat, hanem a fogyasztó is sokat nyer, mert jó minőségű és megbízható eredetű magyar baromfitermékeket vásárolhat meg olcsóbban.

Hozzátette: ez az intézkedés, amennyiben minden terméket érintene - az étkezési tojást is ide véve -, a költségvetésnek mintegy 30-35 milliárd forintos kiesést jelentene éves szinten az előzetes számítások szerint.

Csorbai Attila ugyanakkor úgy vélekedett: a szóban forgó költségvetési kiesést ellensúlyozhatja, hogy fehéredik az ágazat és a fogyasztók várhatóan több baromfihúst vesznek majd az áfa-mérséklés hatására. A áfa csökkentése kitörési pont lehet az ágazat számára a belföldi piacon - jegyezte meg.

Csorbai Attila a mostani lépést bátornak és szükségesnek tartotta. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács viszont nem kívánta kommentálni az intézkedést az MTI-nek.

A prognózisból az is kiderül, hogy az IMF szakértői leginkább arra számítanak, hogy a kormány a következő időszakban inkább a kiadási oldalon lazít semmint az adókat csökkentené. A GDP-arányos állami bevételek szintje ugyanis a várakozásuk szerint továbbra is magas marad – az idei 44,6 százalékos szint jövőre növekszik, aztán stagnál, vagyis nem lesznek adócsökkentések sem.

Mindezek következtében az adósság érdemi mérséklődését sem várja az IMF, bár azt gondolják, hogy a ráta évről évre csökkenni fog, még ha nem is jelentős ütemben. Az idén a GDP 74,8 százalékát kitevő bruttó államadósságot várnak (valamivel magasabbat, mint ősszel), és úgy gondolják, hogy 2021-re a ráta megközelíti majd a 70 százalékot.

Az elnök-igazgató elmondta: nemcsak az egész baromiágazat, hanem a fogyasztó is sokat nyer, mert jó minőségű és megbízható eredetű magyar baromfitermékeket vásárolhat meg olcsóbban.

Hozzátette: ez az intézkedés, amennyiben minden terméket érintene - az étkezési tojást is ide véve -, a költségvetésnek mintegy 30-35 milliárd forintos kiesést jelentene éves szinten az előzetes számítások szerint.

Csorbai Attila ugyanakkor úgy vélekedett: a szóban forgó költségvetési kiesést ellensúlyozhatja, hogy fehéredik az ágazat és a fogyasztók várhatóan több baromfihúst vesznek majd az áfa-mérséklés hatására. A áfa csökkentése kitörési pont lehet az ágazat számára a belföldi piacon - jegyezte meg.

Csorbai Attila a mostani lépést bátornak és szükségesnek tartotta. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács viszont nem kívánta kommentálni az intézkedést az MTI-nek. -->